Részletes útmutató hegesztő vásárlásához és használatához I. rész

Ha még sosem hegesztettél, akkor könnyedén kétségbe eshetsz a piacon fellelhető több száz termék láttán. Úgy, ahogy a Toyota, a Ford vagy a Mercedes Benz az autóiparban, a hegesztő gyártók között is meg vannak a nagyágyúk: az igazi profik Iweld, Mastroweld vagy Gys hegesztők közül választanak.

Ha már az autós hasonlatnál tartunk, ahogyan ott fellelhetők például a szedánok, a pickupok vagy a sportkupék, itt is számos típus közül választhatunk, amelyek mindegyike más feladatra van kitalálva. A leggyakoribbak a fogyóelektródás védőgázas ívhegesztők (MIG/MAG), az argon védőgázas volfrámelektródás ívhegesztők (AWI) és a lánghegesztők vagy gázhegesztők (lánghegesztők). Vannak még drágább, de sokoldalúbb többprocesszoros gépek, valamint a motorhajtású (üzemanyag-meghajtású) hegesztők az elektromos hálózatot nélkülöző munka érdekében. 

Zöldfülüként majd meglátod, minél jobban megismered a különböző típusú hegesztők jellemzőit, annál jobban rácsodálkozol majd, hogy mi mindenre jó egy hegesztőgép. Rátermettség kell ahhoz, hogy el tudd dönteni, melyik modell felel meg legjobban egy feladathoz vagy éppen milyen huzal vagy elektróda használatára van éppen szükséged. Ezek az ismeretek nagyon jól fognak jönni akkor, ha felügyelni akarod az alkalmazottad, segédkezel egy projektben, esetleg hegesztő technikusként dolgozol vagy csak szakszerűen szeretnéd kiszolgálni boltod vásárlóit.

1. lépés: határozd meg a hegesztendő fém típusát!

A legtöbb hegesztés szénacélon történik, cső vagy fémlemez formájában. A szénacél (ami egy hagyományos acél) sok hőt képes kezelni, ellentétben az alább felsorolt más fémekkel, amik nem bocsátják meg, amikor a hegesztő túl sok hőt alkalmaz. Szinte az összes hegesztési eljárásnál szénacélt használnak. Nincs szükséged sok más egyéb funkcióra ahhoz, hogy jó minőségben hegessz. 

A rozsdamentes acél már kicsit kényesebb a hőhasználatra.Acélból, krómból és nikkelből áll, ez az ötvözött acél élelmiszerek, italok és sok más termék esetében használható, főként korróziógátló tulajdonságai miatt. Általában MIG vagy TIG gépekkel hegesztik, és kevesebb áramot igényel, mint a szénacél. Ezekhez találhatsz külön rozsdamentes acélhoz való elektródákat. Ez lehetővé teszi, hogy egy hegesztőgépet használj a munkáidhoz. Természetesen az alapfémnek elég vastagnak kell lennie ahhoz, hogy a hőt megtartsa.

Az alumínium teljesen más tészta. Színesfémként olyan jól melegszik, hogy figyelembe kell venned a hővezető képességet és a hőtágulási együtthatót. A jó hővezető képességből adódóan a munkadarab könnyen torzul. Következésképpen az alumínium gyakran bonyolultabb berendezéseket igényel a munka elvégzéséhez. Használhatsz MIG gépet (különösen impulzus hegesztéssel ellátottat), de sok gépnek meggyűlik a baja az alumínium huzal betáplálásával, ezért szükséges lehet erre való speciális adagolót is vásárolni. Egy jó TIG hegesztőgép alumínium hegesztésére lett tervezve. A váltakozó áramú áramellátás az alap követelmény. Ezenkívül jól jön az alumínium hegesztéséhez az inverter, a négyszög hullám és az impulzus funkció is. Természetesen ezek az extrák növelik a termék árát is, így az ilyen extrákkal ellátott hegesztőért többet kell fizetned.

Bár nem ez a legelőnyösebb választás, de bevont elektródás (ún. pálcás) hegesztőgépekkel is hegeszthetsz alumíniumot. A rozsdamentes acélhoz hasonlóan az alapfémnek elég vastagnak kell lennie ahhoz, hogy a hőt tartsa.

A titánium (amit főleg egyénileg épített kerékpárvázakon és repülőgépeken használnak), a cro-mo (króm-molibdén fémötvözet, motorkerékpárok és autók esetében), valamint az egyéb ötvözött acélok hőérzékenységi problémákkal rendelkeznek, amelyeket a hegesztőknek figyelembe kell venniük. Ezek a fémek annyira drágák, hogy hidd el, nem akarsz hibázni a munkavégzés során, éppen ezért általában egy jól felszerelt TIG hegesztőgépre és nagy tapasztalatra van szükség a megmunkálásához.

2. lépés: A hegesztőáram megfelelő beállítása

Minél vastagabb egy fém, annál jobban oda kell figyelnünk a hegesztésre. Mivel egy hegesztőgép költsége részben attól függ, hogy mennyi salak keletkezik, így előzetesen meg kell határoznod az alapfémek és a szerelvények maximális vastagságát vásárlás előtt. 

Vastag (nagyszilárdságú) szerkezeti acélhoz és csőhöz nagy teljesítményű MIG hegesztőgépet vagy bevont elektródás hegesztőt kell használni, amennyiben azok vastagabbak, mint 1,3 cm. A Miller Electric szerint 0,25 miliméterenként egy ampernyi erősítésre van szükséged lágyacél esetében. Például egy 3mm vastagságú acéllemez körülbelül 125 ampert igényel. A rozsdamentes acélnak körülbelül 10% -kal kevesebb lé kell, mint a szénacélnak, míg az alumíniumnak körülbelül 25% -kal többre van szüksége. A Miller továbbá arra is kitér a hegesztőgép paramétereinek beállítása közben, hogy a hegesztőáram beállítása az elektróda átmérőjétől is függ.

Ezzel ellentétben a nagyon vékony fém megmunkálása különböző beállításokat igényel egy érzékenyebb hegesztőgépen. Itt a cél az, hogy elengedő hőt biztosítsunk a munkához. Néha az alacsony áram instabil íveket eredményez, ami egy hegesztő rémálma. Ezen túlmenően, ha túl sok hő jut be az alapfémbe, a hegesztési területet gyengül vagy elolvad. Az alumíniumról szóló fenti bekezdésben leírt számos funkciót akkor is alkalmazni kell, ha rendkívül vékony alapanyagot hegesztünk bármilyen fém típusra. 

Ha eléggé tapasztalt és óvatos vagy, használhatsz lánghegesztőt (oxi-acetilén hegesztés) a vékony vasanyagok hegesztéséhez, de győződj meg róla, hogy a hegesztőpisztoly egy apró, háromszoros (azaz 000) méretű hegesztőfúvókát használ. Ezt a hegesztési formát a "Vágás és csiszolás" részben taglaljuk tovább.

3. lépés: Döntsd el, hogy otthon, egy raktárban, vagy a helyszínen fogsz hegeszteni

Mint ahogyan azt korábban is említettük, vásárlás előtt fontos tudnunk, hogy hol fogunk nagyrészt hegeszteni, hiszen ettől is függ, milyen hegesztőgépet kell majd választanunk. Pár dolog, amire vásárlás előtt gondolni kell:

Energiaellátás:

Ha a gépet konnektorba dugod (azaz az elektromos hálózatra csatlakoztatod), akkor a következők közül választhatsz:

• 115 volt AC - Ez a szokásos teljesítmény, amelyet az energiaszolgáltatók (áramtársaságok) a lakosságnak, lakó- és kereskedelmi ügyfeleinek biztosít. Néhány belépő szintű ívhegesztőgép 115 V-os bemeneti teljesítményre van tervezve.
• 220-240 V AC - Ez egy nagy teljesítményű, 30 amperes áramkör, amelyet a legtöbb hegesztőgép használ. Ez bármely ipari helyszínen elérhető lesz, a lakossági elérhetősége azonban már egy másik kérdés. Mivel a legtöbb hegesztőberendezéshez szükség van 30 ampernyi áramerősségre, ezért előfordulhat, hogy ha otthon szeretnél dolgozni, fel kell keresned egy villanyszerelőt, aki bővíti a teljesíményt (amennyiben a mérőhely megfelel a követelményeknek, úgy 32 amper igényléséig alanyi jogon jár, az áramszolgáltató felé nincs költséged, csupán a 7300 forintos szerelési díj).
• Egyfázisú vagy háromfázisú - A legtöbb elektromos berendezést a normál "egyfázisú" működésre tervezték, 220-240 V feszültségre. Számos raktárban és más ipari helyszínen azonban "háromfázisú" hálózat áll rendelkezésre. Ebben az esetben egy harmadik vezeték csatlakozik az áramkörhöz, így a nagyobb motorok nagyobb teljesítmény leadására képesek. Ez az opció energiatakarékosabb, így a vállalatok hajlamosak háromfázisú gépekbe fektetni, hogy csökkentsék a villanyszámlájukat. Otthon azonban nem ajánlatos a háromfázisú gépek használata. 

Hálózaton kívül - Ha a szabadban hegesztesz, és nem áll rendelkezésedre villamosenergia-hálózat, akkor szükséged lesz egy motoros hegesztőre vagy egy hegesztő áramfejlesztőre a munkád elvégzéséhez. A mezőgazdasági termelők és hegesztők általában ilyen típusú gépeket vásárolnak. Modelltől függően a generátorok benzint, dízelt vagy folyékony propánt használnak (nem egyszerre), és egy hegesztőpisztolyt, egy Tig-pisztolyt vagy egy MIG / porbeles huzalt és pisztolyt is tartalmazhatnak. Az ilyen hegesztők nagyjából fél millió forintnál kezdődnek, és csak bevont elektródás hegesztésre használhatók. Vásárlásnál keresd a CC (állandó áram) és a CV (állandó feszültség) szimbólumokkal ellátott termékeket. A CV gépek drágábbak, de megfelelő MIG hegesztők csatlakoztatására. A generátor kiválasztásához ovábbá tudnod kell, hogy mekkora teljesítményre van szükséged (wattban). 

Szeles körülmények - Ha olyan fedett helyen fogsz hegeszteni, ahol a szellőzés nem megoldott, az negatívan befolyásolhatja a végeredményt. A MIG-ben használt szén-dioxid / argon gáz (célja az ív és a hegfürdő megóvása olvadt fémmel, aminek köszönhetően biztosítható a jobb minőségű varratminőség), nem lesz hatásos, ami oxidációt és porozitást (lyukacsosságot) eredményez. Ilyenkor az lehet a megoldás, ha a gépet átállítod önvédő porbeles fogyóelektródás (FCW) üzemmódba. Alternatívaként olyan helyen végezd el a hegesztést, ami kicsit szellős (de nem túlzottan!). Mindkettő esetben dezoxidálók vannak az elektródán / huzalon belül. A hegesztés során közvetlenül a hegfürdő felett elpárolognak, így védőréteget hagynak hátra.

4. lépés: Olvasd el a műszaki adatokat, hogy összehasonlíthasd a hasonló gépeket, és választhass egyet a szükséges erővel és funkciókkal

Íme néhány kulcsfontosságú dolog:

• Aktív ciklusidő: Az aktív ciklusidő az az időtartam, amikor egy eszköz vagy folyamat működésének egy periódusa alatt aktív állapotban van, esetünkben azt mutatja, hogy a géppel mennyit tudsz folyamatosan hegeszteni megszakítás nélkül 10 perc alatt. Ez mutatja meg, hogy a készülék egy 10 perces ciklusidőt alapul véve hány százalékáig tud működni, mielőtt a termikus védelem letiltja a hegesztést. A határérték elérése után hagyja lehűlni a gépet.
  
  Ehhez egy kis matematikai műveletre lesz szükséged, ugyanis minden százalékpontot meg kell szoroznod tízzel, hogy megkapd azt a számot, ahány perc folyamatos működésre számíthatsz a 10 perces időközökben. Ha túlléped ezt a működési időt, akkor a gép felmelegszik, és a belsejében lévő áramkörök kisülhetnek.
  
  Például vegyünk egy nagyon olcsó gépet, amelynek maximális áramfelvétele 70 amper, 10 százalékos üzemi ciklussal rendelkezhet. Ez azt jelenti, hogy 10 percenként 1 percig lehet hegeszteni anélkül, hogy a készülék túlmelegedne vagy kisülne. Általában a könnyű ipari / hobbi hegesztőgépek 20% -os, a közepes terhelésűek pedig 40-60% -os vagy 60-80% -os terhelhetőséggel rendelkeznek. Manapság a gyártók azonban már játszanak a képletekkel. A magasabb működési ciklus eléréséhez alacsonyabb áramerősség-beállításra alapozzák a százalékos értéket. Tehát egy olyan hegesztőnél, amely legfeljebb 140 ampert biztosít 10% -os munkaciklussal, a valóságban ez valószínűleg 30% -os értéket lesz 115 amperrel.
  
  Vásárlási tippként azt tudjuk mondani, hogy egyszerűen csak vásárold meg azt a modellt, amelynél nagyobb a maximális áram, mint amire szükséged van. Így hatékonyan növelheted a ciklusidőt.

• Nyílt áramkör: Ezzel leginkább ívhegesztő pisztolyoknál találkozhatsz, amikor az áram nem áramlik (nyílt áramkörről beszélünk, ha valamilyen módon megszakad az áramköri útvonal). Egyrészt veszélyes, ha élő áramkör mellett dolgozunk, mert komoly sérüléseket okozhat, másrészt ez befolyásolja az elektróda működését ívhegesztés közben, így a kezdésnél adódhatnak kisebb nehézségek, ami rosszul jöhet néhány hegesztési típusnál. 
• Különösen E6010 és E7018 elektródánál szükséges viszonylag magas OCV. Ez lehetővé teszi egy élesebb ív kezdetét, és tisztább varratképet eredményez alacsony fröccsenési veszteség mellett. Éppen ezért fontos ezt az adatot is figyelembe vennünk vásárláskor. Egy kb. 80 voltos nyitott áramkör normálisnak tekinthető, ami egy MIG hegesztésnél kb. 35-re csökkenhet, de ez normális dolog, ne aggódj.
• Túlmelegedés elleni védelem: Vagy van ilyenje egy hegesztőnek, vagy nincs. Neked viszont csak olyan gépet szabad megvásárolnod, amelyiknek van. Ez a funkció automatikusan csökkenti az elektróda vagy a huzal kimeneti teljesítményét, ha a belső áramkör túlmelegedne. Emellett a ventilátor vagy más hűtőberendezés továbbra is működik, hogy segítse a hő eloszlatását (feltéve, hogy a gépet bekapcsolt állapotban hagyod). Egyes termékeknél ez a funkció a műszaki adatoknál külön fel van tüntetve, de ha ez nincs így, akkor próbálj utána olvasni a készülék használati útmutatójában, vagy hívd fel az egyik értékesítőt. 

5. lépés: Határozd meg, hogy szükséged van-e védőgázok használatára, és hogyan fogod megvásárolni, szállítani és tárolni őket

Különböző gázok (szén-dioxid, argon, oxigén stb.) használatosak különböző hegesztési eljárásokhoz. A MIG esetében a szükséges gáztípus a folyamattól, az alapfémtől, a hegesztési pozíciótól és a környezeti feltételektől függ. Gázhegesztésnél a hőforrás éghető gáz és az oxigén keverékéből származó láng. Egy TIG hegesztő jellemzően argont használ, de esetenként héliumot igényel. Amellett, hogy gondosan elolvasod a leírást, még figyelned kell néhány dologra:

• Ha olyan hegesztőgépet vásárolsz, amely védőgázt használ (azaz nyomás alatt tartott palackban tárolt gázt), akkor néha el kell vinned a beszállítóhoz a palackot újratölteni. Remélhetőleg van egy ehhez értő személy a közeledben, aki ésszerű keretek között vállalja az üres tartályok cseréjét és feltöltését.
• A palackok megvásárolhatók vagy kölcsönözhetők. Ezek számos méretben kaphatók, így meg kell vizsgálnunk, hogy mekkorára van szükségünk annak alapján, hogy milyen gyakran fogjuk használni. Általában nem sokkal drágább egy nagy tartály újratöltése, mint egy kicsié.
• Sok biztonsági kérdés és tárolási követelmény kapcsolódik a gázhoz, ezért győződj meg róla, hogy megértetted, mi vonatkozik rá, mielőtt hegesztő berendezést vásárolsz. Ha egy használt palack megvásárlását tervezed, ellenőrizd, hogy a gázszolgáltató beleegyezik-e, hogy megvásárold. Az értékesítési bizonylatot és az egyéb dokumentumokat mindig tartsd kéznél. Minden palackot ellenőrizni kell kétévente.
• A legtöbb lágyacél hegesztés MIG gép esetén 75% argon és 25% szén-dioxid kombinációját igényli, bár valószínűleg jó eredményeket érnél el 100% szén-dioxiddal is. Alumínium hegesztése MIG és TIG hegesztőgép esetén is általában argongázt igényel. Rozsdamentes acél hegesztéséhez egy hármas keverék szükséges: 90%-os hélium, 7,5% argon és 2,5% szén-dioxid. Ne aggódj, nem neked kell keverni a gázokat, csupán meg kell vásárolnod a szükséges keveréket.
• Ugyan a védőgáz használata ívhegesztés esetén növelheti a költségeket, a huzalon pénzt spórolhatsz. A MIG töltőhuzal olcsóbb és hatékonyabban használható, mint a hagyományos elektróda (az önvédő porbeles hegesztőhuzal nem igényel gázt).
• Manapság mind az acetilén gáz, mind az oxigén rendkívül drága. Ezért az oxi-acetilén eljárást általában lángvágásra, mintsem hegesztésre használják.

Vágás és csiszolás

Nem ritka, hogy a hegesztőknek fémmegmunkálásra van szüksége a friss hegesztés előkészítésére vagy javítására. A lánghegesztés nem egy új találmány, már több, mint fél évszázaddal ezelőtt alkalmazták, de ma már más választási lehetőséged is van. A sarokcsiszolók is tudnak ma már fémet vágni. Íme néhány gyakori folyamat:

Lánghegesztés, lángvágás

A lángvágás elvi alapja a következő: a vas az izzás hőmérsékletén oxigénsugárban igen gyorsan oxidálódik, közben jelentős hőmennyiség szabadul fel. Ebből az okból kifolyólag a lángvágás csak acélon és más fémeken működik. Az alumínium, a titán, a réz és más színesfémek esetében más alternatíva után kell nézni.

Az összes oxigén-acetilén "készlet" a mai napig a legolcsóbb, univerzális hegesztési kombináció marad a piacon. Az oxigénnel kevert acetiléngáz közel 3800 celsius fok hőt termel. A magas hő a fent leírt kémiai reakció létrehozásához szükséges. Más anyagok, mint a propán és a Mapp gáz is használhatók lángvágásnál.

Ezen túlmenően, van egy speciális égőszár, ami a lehetővé teszi, hogy a fémeket formázási vagy hegesztési célokra melegítsed. Ezeket rendszeresen használják szoros csavarok és anyák lazításához. Bizonyos hegesztési alkalmazások, amelyek előmelegítést igényelnek, ugyancsak elvégezhetők ezzel az égőszárral. 

A vágókészletnek tartalmaznia kell egy markolatot, égőszárat, patront (lehetőleg több méretet) és vágófúvókát. Sajnos sok olcsóbb készletben nem található meg minden, ezért vásárláskor ügyelj rá, hogy az itt felsorolt dolog közül mindent tartalmazzon a csomag. A markolatot visszacsapó szelepekkel szokták felszerelni. Ez megakadályozza, hogy a láng áthaladjon a tömlőkön, és a két gáz a tömlők belsejében összekeveredjen. Az újratölthető gázpalackokat védősapkával kell felszerelni. 

A jó készlet magában foglalja mind az oxigén-, mind az acetilén- (vagy alternatív üzemanyag) palack magas színvonalú szabályozóit, valamint mindegyik gátömlőt (piros és zöld). A legtöbb szett fúvóka tisztítóval, szikragyújtóval és védőszemüveggel szállítják. A kesztyűről és a munkaterületről neked kell gondoskodnod, ami alatt a tűztéglát (agyagtéglát) értjük, melyet vagy kerámiaüzletből vagy pedig kandalló és egyéb tűzálló anyagokat értékesítő boltból tudod beszerezni.

Plazmavágás

Plazmavágás lehetséges minden fémnél, vasnál és színesfémnél, legyen az vékony vagy vastag. Különösen hatékony alumíniumba vagy rozsdamentes acélba történő lukak kialakításához, anélkül hogy szénszennyezés lépne fel. Kevésbé hatékony piszkos fém és az alumínium-oxid tartalmú anyagok esetén. Az eljárás egy inert gázt (nitrogént, argont vagy oxigént) használ, amely egy keskeny csövön átáramlik egy fúvókán. Ha a hőmérséklet elég magas, akkor a gáz teljesen ionizálódhat, ezt az ionizálódott gázt nevezzük plazmának. A plazmavágás során nem megy végbe hőtermelő folyamat, a vágandó résben az intenzív és erősen koncentrált plazmaív a fémet megolvasztja, a gázok kinetikus energiája pedig eltávolítja a vágási résből a megolvasztott fémet. A fizikusok csak "negyedik állapotnak" nevezik a plazmát, ugyanis a szilárd (alacsony hőmérséklet), a folyékony (magasabb hőmérséklet az anyag olvadáspontja felett), és a gáz halmazállapot után a hőmérséklet tovább emelésével egy új állapot lesz, melyet plazma állapotnak nevezünk (ha kíváncsi vagy, hogy hogy néz ki a plazma, akkor nézz a napra). Ez a koncentrált hő elegendő ahhoz, hogy a keményfémet úgy vágyd, akár a papírlapot. 

Levegős széníves faragás

Levegős széníves faragásnál az elektromos ívet egy grafit elektróda és a munkadarab között hozzuk létre, ami megolvasztja az alapanyagot, és az olvadt anyagokat sűrített levegővel fúvatjuk ki. Ebben az esetben grafitból és acélból készül a huzal. Ez réz bevonattal van ellátva, hogy segítse az elektromos csatlakozást az elektródán keresztül a gépbe.

A levegős széníves eljárásnál a sűrített levegő áramlata az alapfémmel való érintkezés pontjához van irányítva. Van egy szelep a tartályban a sűrített levegő be- és kikapcsolására. A hegesztőgéptől eltérően ez a berendezés tartalmaz egy légkompresszort és egy tömlőt is. A kompresszor mérete egy és tíz lóerő között mozog, az elektróda mérete, a teljesítmény és az üzemelési ciklustól függően.

Használhatod ezt a folyamatot a fém vágására, hibás fém vagy rossz hegesztések eltávolítására, vagy a hegesztési varratoknál (valószínűleg csiszolást és egyéb tisztítást is el kell végezni.) A vágások általában nem olyan pontosak és esztétikusak, mint plazmavágás esetén, de sokkal kevésbé költséges. A sűrített levegő használatával az acetilén és az oxigén palackok töltése okozta problémától és költségektől is megszabadulsz. Ráadásul mivel az érintett terület kicsi és az eljárás gyors, a környező alapfém nem ér el elég magas hőmérsékletet a mechanikai tulajdonságainak megváltoztatásához.

A levegős széníves faragás lehet kézi működtetésű, vagy hosszabb, egyenletes vágásokhoz lehetőségünk van gépesített működtetésre (ún. hegesztőkocsi) is. A manuális eljárás minden pozícióban használható, azonban fej felett elég nehézkes vele dolgozni. A gépesített eljárás további előnye a nagyobb leolvadási teljesítmény.

A levegős széníves eljárással a leggyakoribb fémek (pl. szénacél, rozsdamentes acél, sokféle rézötvözet és öntöttvas) mindegyike vágható. Az elektródafogók többféle méretben kaphatók az elvégzett munkák ciklusától, a hegesztési áramtól és a használt szénelektróda méretétől függően. Különösen nehéz munkákhoz vízhűtéses kivitelre van szükség.

Csiszolók

A hegesztés után a szokásos gyakorlat, hogy megtisztítjuk a hegesztési varratokat. A sarokcsiszoló tehát a kereskedelem egyik legkeresettebb szerszámgépe. A felületi befejező munkákon kívül lemezek és csövek éleinek letöréséhez is használják.Csiszoláshoz és varrattisztításhoz csak csiszolótárcsát szabad használni, vágótárcsát szigorúan tilos, mert szétrobbanhat! A gép továbbá könnyen eltávolítja a rozsdát és más oxidokat.

Napjainkban a legszélesebb körben használt sarokcsiszoló 125mm átmérőjű tárcsát használ. A nagyobb flexek legfeljebb 230mm átmérőjű tárcsát használnak, és ideálisak vastagfalú csövek átvágásához is. A másik fontos adat, amit figyelembe kell venni sarokcsiszoló vásárlásakor, az a motor teljesítménye. A több amper több energiát és gyorsabb csiszolást eredményez.

A legkülönbözőbb fajtájú, méretű, anyagú, felépítésű és szerkezetű tárcsák és korongok kaphatók, vágási, darabolási, csiszolási és polírozási feladatokhoz fémek, műanyagok, stb megmunkálásához. A sarokcsiszolók különböző csiszolótárcsákkal rendelkeznek, amelyek öt kategóriába sorolhatók. 

• Csiszolókorongok - Ezt használják pl. hegesztési varratoknál, durva szélek eldolgozásánál
• Vágókorongok - Ezek úgy működnek, mint egy mini-körfűrész. Fém vágásához használják őket
• Lamellás korong - Fémek elsimítására és fényezésére, például festés előtti munkára porbevonat vagy a hajlítási teszt előtt
• Drótkorong - Felülettisztításra és rozsdamentesítésre, revék eltávolításra, hegesztési varratok letisztítására
• Csiszolópapír - Ehhez egy speciális felfogó tárcsa szükséges, ami kezeli a lapos, lekerekített csiszolólapokat

A kisebb méretű csiszológépek és sorjázó szerszámok kompresszorból működnek, azaz pneumatikus (levegős) működtetésűek. Mivel ezek nem tartalmaznak motort vagy akkumulátort, így ezek a szerszámok úgy vannak kialakítva, hogy illeszkedjenek a szűk helyekhez, mint a sarkok és a belső terek.

A legtöbb üzletben (így természetesen a Szerszámdoboz Áruházban is) megtalálhatók a helyhez kötött, úgynevezett asztali csiszológépek is. Ezt a berendezést használják a szerszámok élesítésére, a fémtárgyakba vágott ferde vágások kijavítására és kis lemezek rozsdájának eltávolítására hegesztés előtt.

A TIG hegesztéshez szükség van egy speciális egyenescsiszolóra is. Ebből is létezik hordozható és asztali modell is, mindkettőt különösen kemény fémekhez találták ki. Hegesztés során a csúcs alkalmanként érintkezik az olvadékkal, ezért a csiszolónak mindig közel kell lennie. A hordozható változat a hegesztő áramfejlesztő kimenetére van csatlakoztatva. 

További eszközök

A hegesztőgépek, a lángvágók és a csiszolók használata mellett a hegesztők kézi szerszámokat és szorító eszközöket is használnak munkájuk során. Íme néhány, amivel találkozhatsz a boltokban:

Salakolókalapács, drótkefe és reszelők 

Hegesztésnél és néhány más eljárásnál a salak eltávolítása az egyes hegesztési varratok megmunkálása után történik. A hegesztő egy salakolókalapácsot használ, amely 20-25 cm hosszú, hogy óvatosan eltávolítsa a salakot a hegesztési felületről. Ezt követően drótkefével eltünteti a port, a rozsdát és a salakot a hegesztésről. 

Figyeljük meg a salakolókalapács markolata végén lévő spirált. Ez nem dekoratív célt szolgál, hanem megakadályozza, hogy a felhasználó keze közvetlen érintkezésbe kerüljön a fogantyún át a hővel. A drótkefék acélból vagy rozsdamentes acélból készült sörtékkel vannak ellátva, amely fából vagy hőálló műanyag nyéllel rendelkeznek, amelyek nem melegszenek fel és nem vezetik a hőt. 

A kézi reszelők a csiszolt élek simítására és sorja eltávolítására használják. Egy reszelő lehetővé teszi, hogy egy kicsit több pontosságot érj el, mint amennyit egy csiszoló biztosít. Ne feledd, hogy rozsdamentes acél reszelőket használj fémhez. Alumíniumhoz speciális reszelőket gyártanak.

Fogók

A fémtárgy hegesztés után túl forró lehet ahhoz, hogy kesztyűvel kezeljük, így a hegesztők egy fogót használnak annak megfogásához vagy áthelyezéséhez. A patentfogók stabilabb fogást biztosítanak. Gyakran használhatod satu helyett, kis fémlemezek és tárgyak csiszolásához. Még a hideg fém is gyorsan felmelegedhet csiszolás közben, így a szerszám megvédi a kezed a hőtől.

Szorítók

Ha például álló csövet hegesztesz, ami biztonságosan a helyén marad, akkor a szorítás nem jelent nagy problémát, de más a helyzet a szabadon mozgó tárgyakkal való dolgozásnál. Ehhez használhatunk ún. grippfogókat, "C" pofás patentfogókat vagy pedig asztalos szorítókat a fémlemezek sík területen való rögzítéséhez. 

Az úgynevezett sarokszorítók kiválóan alkalmasak két rúd vagy cső megfelelő szögben való hegesztéséhez, például egy kerethez. 

Állítható csavarkulcs

Ha védőgázokkal dolgozol, akkor szükséged lesz egy állítható csavarkulcsra is a tömlők és palackok közötti anyák meglazításához. A palackhoz szükség lehet egy láncra vagy más biztonsági eszközre, így győződj meg róla, hogy biztonságosan van rögzítve a szabályozók csatlakoztatása vagy levétele előtt.

Mérések és jelölések

A fa megmunkálásához hasonlóan a hegesztési folyamatoknál is alkalmaznak vonalzókat, szögmérőket, szintezőket és egyéb mérőeszközöket. A legtöbb kisebb munka esetében elegendő egy hagyományos mérőszalag, egy kombinált derékszög és egy tolómérce. 

Jelölő vágások elkészítése kihívást jelenthet. A fától eltérően a fém felülete csúszós, sötét és foltos, így a hegesztők háromféle jelölési módszert alkalmaznak:

• Sharpie marker vagy más vízálló és színtartó jelölő festéktoll
• Zsírkő: fehéres ásvány
• Karcolótű: acél szerszám. mellyel éles vonalakat húzhatunk

Satu

Kezdő hegesztőként valószínűleg boldogulsz egy méretes öntöttvas satu nélkül is, de rengeteg előnye van az eszköznek. Segítségével könnyedén befoghatod a munkadarabot, így anélkül hegesztheted, csiszolhatod, fóliázhatod, festheted és vághatod a fémet, hogy aggódnod kellene a munkaállvány vagy asztal károsodása miatt. A satuk továbbá kiválóan alkalmasak görbe lemezek kiegyenesítésére, bár ehhez a folyamathoz inkább kalapácsot vagy üllőt ajánlanánk.

Biztonsági felszerelések

A hegesztőpajzs, a kesztyű és a bőr ruházat (kötény, derekasnadrág, kabát stb) mellett a hegesztőknek füldugót és védőszemüveget kell viselniük. Munkától függően a hegesztőpajzsot felválthatja a légzésvédő álarc vagy légbefúvásos hegesztőpajzs. Magas hőmérsékletű helyzetekben extra hővédelem is biztosítható.

Ne feledkezz meg a tűzoltó készülék fontosságáról sem. A poroltó legyen könnyen hozzáférhető helyen, és győződj meg róla, hogy tudod használni.

FOLYTATÁS