Lézertechnika - Körkép | 1.rész

A mai világ rendkívül felgyorsult, rengeteg a modern találmány, így szinte mindenki a zsebében ott lapulhat egy a legmodernebb eszközök közül. Okostelefonok,
drónok, intelligens házak. Itt járunk ma. Éppen ezért most
egy rendkívül összetett szekcióval foglalkozok: a lézeres műszerekkel. Ezen belül pedig ma a különböző pont, -vonal, -és forgólézerek kerülnek sorra, míg a következő részben a digitális, optikai
szintezők, valamint a távolságmérők lesznek nagyító alatt.

Kezdjük is rögtön a szintezőkkel.

Igen, szintezők, mivel a felsorolt műszerek -
a távolságmérők kivételével -
mind szintezőnek számítanak. Ezen belül vannak további kategóriák, mint a pontlézer, vagy a digitális szintezőműszer.

Mint minden világújdonság, az első lézeres szintező is a
Leica
találmánya. 1990-ben dobták piacra
az NA2000-t,
amely már egy bárkódos lécről tudott automatikus leolvasást végezni. Bár ez "csupán" 25 évvel ezelőtt volt, azóta rendkívül sokat fejlődött ez a terület. Ez főként abban mutatkozik meg, hogy rengeteg a használatot segítő funkció, a gépek ma már csak néhány kilogrammot nyomnak, míg szinte mindent megcsinálnak helyettünk automatikusan. Éppen ezért alakult át rendkívül a felhasználók köre is, hiszen míg 20 évvel ezelőtt egyetemen tanult mérnökök tudták csak használni ezt a gépet, ma már akár egy hentesből "átkonvertált" építőipari szakember is bármikor hozzájuthat egy ilyen eszközhöz.

A belépő szint.

A legolcsóbb, legegyszerűbb ilyen eszköz a pontlézer. Az áruk nagyjából 10-12 ezer Ft-tól kezdődnek, és természetesen ebből is van profi minőségű, ilyen például a
Leica
Lino
P5, mely már önbeálló,
sőt, derékszögek
kitűzéséhez
is használható. De erről egy kicsit később.

A pontlézerek általában libellával működnek, melyet "szemre" belőve tudunk állítani, majd egy gombot megnyomva a lézerünk egy lézerpontot vetít ki a vízszintezőnk síkjával párhuzamosan, merőlegesen, vagy annak folytatásaként. Az egyszerűbb lézerek többnyire csupán egyirányúak, így a lézerpont csak ott jelenik meg, amerre a lézerünk irányítjuk.

Itt jön azonban képbe a már említett
Lino
P5
és a
függelyezés.
A műszer a lézersugarakat lefelé és fölfelé is vetíti, így lehetővé teszi a referenciapontok gyors és hatékony átvitelét, pl. talajról a mennyezetre.

Pont helyett vonal. Mint a matekórán.

Aki tudja, mi a különbség pont és vonal között, az már tudja, mi fog következni. Aki nem, annak itt a segítség: lézerünk a pont helyett egy vonalat "lő" ki. Nem túl bonyolult. A vonallézerek egyébként ugyanazon az elven működnek, mint a pontlézer, csupán a felhasználási terület változik egy kicsit. A vonallézer segítségével ugyanis tökéletes egy szintbe tudjuk feltenni a falra a kedvenc családi képeinket, a
házimozi
rendszer hangfalait, vagy a karnist.

Bár a mai vonallézerek tökéletesen megállnak a talpukon (így akár önmagukban is jól használhatók), mindegyik eszköznél
rengeteg rögzítési opció közül választhatunk: felfüggeszthetjük őket, felcsavarozhatjuk őket, használhatunk állványt, sőt, vannak mágneses darabok is. Így nem kell keresnünk magunknak egy 1,5 méter magasan lévő pontot, csupán fogjuk az állítható lábas állványt, és pontosan oda tesszük a műszert, ahova akarjuk.

Egy vonal, két vonal, több vonal...

A vonallézerek esetében is hasonló opciókból választhatunk, mint a pontlézerek esetén: azaz, hogy hány lézersugarat vetítsen ki az eszközünk. Az egyszerűbbeket ugye
vonallézernek
hívjuk, míg a profibbak keresztlézert vetítenek ki, ezáltal pedig olyan segédvonalakat kapunk, mely alapján például csempézni is könnyedén lehet.

Mint említettem, a
keresztlézerek
is manuális beállításúak, libellák alapján működnek. Azonban, mint mindenhol, itt is vannak jobb lézerek, melyek ezt maguktól megoldják, méghozzá az önbeállás funkcióval. Így többé nem szükséges megerőltető munkával, egyéb berendezésekkel
vízszintes és függőleges vonalak előállításával bajlódni. Kisebb dőlésszög-hibákat
automatikusan kiegyenlítenek, míg
nagyobb dőlésszögek esetén
a műszer abbahagyja a vonalak vetítését (műszertől függ a kisebb-nagyobb közti határ értéke). Ezzel a
mérési hibák
egyszerűen megelőzhetők.

Miért jobb a forgólézer, mint az előző társai?

A következő kategóriába a forgólézerek tartoznak. Ahogy a
nevéből
is kitalálható, a kivetített lézernyaláb a gép tengelye körül forog. Ezt egy forgómotor segíti, illetve néhány műszernél ezt motor nélkül, kristállyal oldják meg. Így a forgó lézersugár egy vonallá áll össze, mely a
beállított
magasságban gyakorlatilag kettészeli a szobát, csarnokot, vagy az adott területet.

A szintezők lézerei általában II
vagy
IIIa
lézerosztályba tartoznak, ezért óvatosan kell dolgozni velük, főleg a nagyobb teljesítményű modelleknél kell fokozottan vigyázni arra, hogy ne érje a szemet a fénysugár.

A forgólézerek egyébként rengeteg funkciót kaphatnak, ezeket pedig legjobban a
Leica
Rugby
sorozatával tudom szemléltetni. A
Rugby
610, 810 a forgólézerek általános funkcióit hozzák, vízszintes önebállás, stb. A
Rugby
620, 820 ezek mellet képesek kézi lejtésbeállításra egy tengelyen, így amennyiben egy focipálya készítéséhez készítenénk alapot, pontosan be tudjuk állítani a vízelvezetéshez szükséges minimális
lejtést a pálya széle felé. A
Rugby
640, 840 egy további extra funkciót kapott: a készülék 90°-al
eldönthető, így akár függőleges szintezést is végre tudunk hajtani. Ezt például a falak
egyenletességének
ellenőrzésére is használhatjuk.

A lézer azonban magában mit sem ér...

Így hát jöjjenek a lényegesebb tartozékok, melyek nélkül egy-egy lézer gyakorlatilag használhatatlan.

Az állványokról, fali tartókról esett már 1-2 szó, és, hogy őszinte legyek, szerintem fölösleges is róluk több szót említeni. Feltesszük rá a gépet, így az adott magasságban marad, valamint nem mozdul be úgy, mintha kézben tartanánk. Ennyi.

Illetve még annyit, hogy ezek sokszor több százezres gépek, így érdemes odafigyelni rájuk, rendesen felfúrni/rögzíteni azt a tartót, mert ha eldől/leesik a készülékünk, na az nem lesz kellemes. Éppen ezért ódzkodjanak a vákuumos fali tartóktól (eddig csak a
Black&Deckernél
láttam ilyet), hiszen hiába ígér 2-4 óra biztos tartást, mi lesz, ha elfelejtjük? Hirtelen elereszti a 120.000Ft értékű lézerünket? Kösz, inkább ne.

Szintezőlécek

A lécek lehetnek egy tagból
állóak, félbe hajthatók vagy
teleszkóposak. A teleszkópos léceket az illesztésnél fellépő osztáshibák miatt csak kisebb megbízhatóságú szintezési feladatoknál lehet alkalmazni. A lécek hátoldalán szelencés libella van, amely feladata a léctengely függőlegesbe állítása. A lécek hátoldalára gyakran szerelnek kihajtható fogantyúkat, amelyek a könnyebb léctartást teszik lehetővé. A hagyományos lécek centiméteres vagy fél-centiméteres osztásúak, a digitális szintezőléceken pedig kódolt osztásokat alkalmaznak.

Van azonban ezeken kívül rengeteg tartozék, melyek nélkül tulajdonképpen HIBA megvenni egyes szintezőket.
Ilyen lehet mondjuk a távirányító.

Bár a lézerek többsége nem egy bonyolult eszköz - hiszen 1-2 gombot kell érdemben nyomogatni – egy távirányító mindig hasznos lehet. Főként a forgólézerek esetében. Egy ilyen kis tartozékkal
csökkenthetjük például a bevilágított szöget 360°-ról
30°-ra, illetve könnyedén állíthatjuk a forgási sebességet is. Sőt, a
Rugby
870, 880 gépeknél a lejtési szöget is megadhatjuk a távirányítón keresztül.

Nem látod? Na látod!

A normál, piros lézerek egyik legnagyobb hátránya lehet, hogy a lézernyaláb
kültéren
és/vagy erős napsütésben sokkal kevésbé látszik. Ezek kiküszöbölésére azonban ma már többféle megoldás is létezik, az egyik ilyen a szemüveg, speciálisan piros lézerfényhez. Egy piros lencséjű szemüveget kell elképzelni, melyen keresztül a piros lézer színe sokkal pontosabban látható.

A következő megoldás a zöld lézer, mely sokkal jobban látszik (amint a fenti képen is látszik), azonban ez a technológia egyelőre drágább, mint a piros lézeres "testvére".

A harmadik verzió a látásviszonyok javítására pedig a vevőegység, vagy detektor, mely igazából nem is a látásviszonyokat javítja, csupán segít fogni a szintezőnk által kibocsájtott jelet.

A vevőegységekkel azonban csak a következő részben foglalkozok, éppen úgy, ahogyan a távolságmérőkkel, és a digitális és optikai szintezőműszerekkel.