Részletes útmutató hegesztő vásárlásához és használatához II. rész

A cikk első része itt

Kellékek

Útmutató a megfelelő huzal, elektróda, pisztoly és védőgázok kiválasztásához

Hegesztés során néhány kellék gyorsan fogyó eszköznek számít, amit időnként ki kell cserélni. Mivel számos termékcsalád létezik, a többféle osztályozási rendszerrel együtt kalandos lehet a megfelelő kellék kiválasztása. Mindenesetre számos fontos változót kell figyelembe venni a kiválasztási folyamatnál:

• A hegesztett fém típusa
• A hegesztendő tárgy típusa (cső, fémlemez stb)
• A varrat mérete és alakja
• Szerkezeti követelmények
• A hegesztés pozíciója (felső, függőleges stb)
• A huzal / elektróda / pálca elérhető átmérője
• Környezeti hatások (extrém hideg, víz alatt való munka stb.)

Az Amerikai Hegesztési Szövetség (AWS), az Amerikai Gépészmérnökök Társasága (ASME) és más iparági szövetségek az eszközök szabványosításával próbálták egyszerűsíteni a hegesztők munkáját. A szabványok biztosítják, hogy a megfelelő anyagot válaszd ki a hegesztési kódhoz. Míg a gyártók saját védjegyeket és modelleket állítanak elő, a termékek maguk is hivatkozhatnak az alkalmazandó iparági besorolásokra. Például a "Pipemaster 60" név alatt értékesített pálca megfelel az "E-6010" besorolás követelményeinek (amelyet nemsokára elmagyarázunk). 

A sokféle választás miatt egy tapasztalt hegesztő, technikus vagy hegesztőmérnök iratrendezőt vagy számítógépes rendszert használ ezekre a célokra, amely listázza a különböző gyártók és beszállítók legújabb készleteit. Az iratoknak tartalmaznia kell a termékek műszaki adatait, amelyek részletesen leírják az anyag tulajdonságait, továbbá az AWS és az ASME kódoknak való megfelelést. Ez az információ elengedhetetlen annak meghatározásakor, hogy melyik termék használható egy adott feladathoz.

A kezdő hegesztőknek meg kell tanulniuk a szokásos porbeles huzalok, pálcák és elektródák szabványos besorolását, amelyeket a vállalatok, valamint általában az iparágak használnak. Lehet, hogy meg fognak kérni rá, hogy hozzál a raktárból egy terméket, vagy elküldenek a helyi hegesztőtechnikai boltba egy tartozékért, és ilyenkor bizony tisztában kell lenned a jelentésekkel.

Elektródák bevonatos elektródás hegesztéshez

Ha új vagy a szakmában, lehet, hogy nem teljesen érted az elektróda és a bevonatos elektróda közti különbséget. A hegesztésnél ez egy és ugyanaz. A pálcát a munkadarabhoz érintve villamos ív keletkezik (amely intenzív hőt termel), amely az alapanyagot az ív keletkezési helyén megömleszti. 

Bevonatos elektróda specifikáció

A következő fémek esetén használhatók:

• lágyacél
• rozsdamentes acél
• öntött vas
• alumínium

Az AWS többféle besorolás szerint osztályozza ezeket az elektródákat a fém típusától függően. A leggyakoribb az AWS A5.1 / A5.1M: Szénacél elektróda bevont elektródás ívhegesztéshez. Az E-7018 és az E-6010 a csőhegesztők által használt elektródák példái. Íme a számok:

E - Elektróda

70 - A hegeszteni kívánt fém szakítószilárdsága, mérve font / négyzet centiméterben (PSI). Megjegyzés: néhány ország metrikus egységgel helyettesítik a PSI-t

1 - Ez az egy számjegyű szám a legnehezebb hegesztési pozíciót adja meg, amellyel az elektródát használhatod (1 = minden pozícióban használható, 2-es pozíció = vízszintes és fekvő; 3 = csak fekvő; 4 = felső, vízszintes, függőleges és fekvő)

8 - Mivel ez az utolsó számjegy néha kombinálva van a harmadik számmal, hogy információt kapj az elektródáról, ez némi zavart okozhat. A cél az elektróda bevonatában alkalmazott összetevők közlése. A bevonatok mind az áramforrás polaritására, mind a hegesztési pozíciótól függnek, így a két számjegyet együtt kell elolvasnunk, hogy tudjuk, mi van a bevonatban.

Néha olyan számokat is találsz, mint az E-8018-C1. A végén a utótag azt jelzi, hogy ötvözeteket adtak hozzá. A leggyakoribb a molibdén (MO), a króm (CR) és a nikkel. Íme néhány példa:

A1 - Molibdén-Carbon

B1 - 1/2 CR, 1/2 MO

B2 - 1-1 / 4 CR, 1/2 MO

B3 - 1-1 / 4 CR, 1 MO

C1 - 2-1 / 2 nikkel

C2 - 3-1 / 2 nikkel

C3 - 1 nikkel

D1 - 1-1 / 2 MN, 1/4 MO

D2 - 1 MN, 1 / 4MO

M - katonai specifikáció

A bevonatok fajtái a következők:

• Savas bevonat - Esztétikus varratok, pozíció hegesztésre kevésbé alkalmas a híg salak miatt
• Rutilos bevonat - Ellenáll a meleg repedésnek, könnyen eltávolítható salak és szépen hegeszthető elektróda
• Cellulóz bevonat - Kevés és könnyen elváló salak, minden pozícióban használható
• Bázikus bevonat - Nedvszívó bevonat, az elektródát ki kell szárítani. Fokozott mechanikai követelményű szerkezetekhez

Ez a négy kategória nem könnyű a hegesztésben kevésbé járó emberek számára, talán az elnevezések kreativitásának hiánya miatt. Mégis segít megismerni a terminológiát, és emlékeztet arra, hogy nem minden elektróda használható minden helyzetben. Az elektródakatalógus előírásai vagy a bevonat alapján kell megválasztani az áram nemét, egyenáramnál a polaritást is.

Egy másik zavaros koncepció a hegesztés polaritását érinti. Az AC képviseli az ismerős váltakozó áramot, amely elfogadható opció az összes felsorolt elektróda esetében, kivéve az E-6010-et. A másik két opció, amelyek a DC-re vonatkoznak (egyenáram), kis magyarázatot igényelnek.

DC + Pozitív elektróda: Ismerheted fordított polaritás néven is, leginkább fogyóelektródás hegesztésnél találkozhatsz vele. Bár az elektronok a negatívból indulnak, és a pozitívba csapódnak be az íven át, ez manapság már könnyen megfordítható. Fordított polaritásnál tehát az elektronok a munkadarabról haladnak az elektróda irányába.

Használatával jó minőségű varratokat készíthetünk, mert így az ív könnyebben gyújtható a varratalak pedig jól szabályozhatóvá válik. 

DC - Negatív elektróda: Egyenes polaritás, az áramforrás negatív sarkára van kapcsolva az elektródafogó. Ez a kifejezetten jól jön, ha vékony fémréteggel vagy olyan varrattal dolgozunk, amely nem igényel mély behatolást. Ez az általánosan használt egyenáramú hegesztési mód. Egyenes polaritásnál a villamos ív stabilabb, és könnyebben vezethető a hegesztési művelet. 

Bár a bevont elektródás hegesztést főleg szénacél esetében használják, megtalálhatók rozsdamentes acélhoz és alumíniumhoz való darabok is. A rozsdamentes acél leggyakoribb huzalja a 308-as, amely az AISI (Amerikai Vas és Acél Intézet) szabvány szerint 304 vagy 308 besorolású alapfémekre vonatkozik. 

Amint egy hegesztő talált egy megfelelő elektródát, még mindig marad két nagy kérdés: milyen átmérőjű elektródát kell használni, és mekkora áramerősség szükségeltetik ehhez az átmérőhöz?

A csupasz és vékonybevonatú elektródákkal végzett hegesztéshez 35 - 45 amper/mm (elektróda-átmérő), a közepes és vastagbevonatú elektródáknál 40 - 50 amper/mm (elektróda átmérő) áramerősséget kell használni. Az egyes táblázatokban az elektróda átmérőkhöz megadott maximális és minimális áramerősségek azt az tartományt adják meg, amelyben az elektródával hegeszteni lehet.

A beállítandó áramerősség függ a hegesztési helyzettől, a hőelvezetési körülményektől (méret és lemezvastagság) és a kívánt varratminőségtől. Az áramerősséget menet közben is korrigálni kell, a varratfelület egyenletessége, simasága és alakja függvényében. 

Tárolás és kezelés

A pálcaelektróda bevonata tárolás közben nedvességet vesz fel a levegőből, ezért páratartalmától függően a bevonat hidrogén tartalma magas lehet. Az elektródákat ezért száraz helyiségekben kell tartani. 

Mindaddig, amíg az elektródák az eredeti dobozukban vannak, nincs szükség speciális kezelésre. Azonban ha valamilyen oknál fogva már nem zár teljesen, akkor különös figyelmet igényelnek. Egy raktárban, a szokásos gyakorlat, hogy felmelegítjük őket 250 ° C-on kb. 30 percig egy órával a használat előtt. Egy hegesztő egyszerre felkap egy maroknyi meleg elektródát, gondosan elteszi őket, majd elindul a munkahelyére. Nem ajánlott a bevont elektródák háromnál többszöri újraszárítása, ezért mindig becsüld meg, hogy mennyire lesz szükséged egy nap! Az elektródák előírt tárolási módjának követése mellett is maximum 3 évig tarthatóak meg.

MIG hegesztés és a portöltéses huzal

Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés esetén nem fogsz találni elektródát vagy huzalt. Ehelyett mindösszesen egy huzalelőtoló szükséges a hegesztéshez. Ebben a hegesztési eljárásban, amely népszerűen MIG néven ismert, és itt a pisztolyból áramló védőgázban (CO2, argon vagy gázkeverék) gyújtjuk meg az ívet az elektróda és az alapfém között. Az elektróda az a huzal amit a felületre olvasztunk, ezért nevezzük fogyóelektródának. Manapság ez a legfelkapottabb kategória.

Amikor egy hegesztő meghúzza a kioldógombot a MIG pisztolyon, a huzalelőtoló adagolja a huzalt egy sárgaréz fúvókán keresztül. Ez lehetővé teszi a pontos munkavégzést és az ívekben zajló események akadálymentes áttekintését. Mivel a huzalelőtoló sok huzalt tartalmaz, ezért nem kell sokszor megállnod újratölteni. A MIG semleges védőgázt jelent (metal inert gas), a MAG pedig aktív védőgázt (metal active gas). A semleges védőgáz nem lép reakcióba a varrattal, csupán kiszorítja az oxigént varrat környezetéből .Az aktív védőgáz reakcióba lép a varrattal és stabilizálja az ívet javítva a hegesztést.

Természetesen a MIG hegesztésnek is vannak fogyóeszközei: a gáz és a huzal. A bevonatos elektródás hegesztéshez használt elektródákhoz hasonlóan itt is osztályozzák a huzalokat. A lágyacél huzalának (ER70S-6) besorolási száma a következő:

ER - Elektromos huzal

70 - Ez a két vagy három jegyű szám jelzi a hegesztett fém minimális szakítószilárdságát, font / négyzet hüvelykben (PSI) mérve, ezerrel szorozva

S - Tömör huzal

6 - Ez a szám (néha betűvel kiegészítve) a huzalban használt kémiai adalékanyagokat jelöli, amelyek befolyásolhatják a gép polaritásának beállítását.

A hatos esetünkben azt jelenti, hogy a huzalhoz további deoxidálószereket adtak, ami hasznos pl. rozsdás acél hegesztésénél. A másik általános rendeltetésű szénacél huzal típusa az ER70S-3. Ehhez nincs hozzáadott vegyi anyag, ezért elsősorban új vagy tiszta acélhoz használják.

A leggyakrabban használt alumínium MIG huzalok az ER5056, egy jó rugalmasságú puha huzal, és az ER5356, amely keményebb és nagy szakítószilárdságú.

A rozsdamentes acélból készült MIG huzalok olyan megnevezéseket használnak, mint az ER308, az ER316 vagy a ER308-L. Az L alacsony széntartalmat jelent, amely extra korrózióállóságot biztosít.

Miután meghatároztad a hegesztőgépedhez való huzal típusát, még további két információra van szükséged ahhoz, hogy megvásárolhasd ezt a fogyóeszközt. Az első a huzal átmérője. Lemez hegesztésénél a leggyakoribb méretek a 8,9mm és a és 11,4 mm átmérőjű huzalok. Az alábbi táblázat elmagyarázza, hogy melyik folyamathoz mekkora feszültségre és áramerősségre van szükséged, hogy mekkora átmérőjű huzalt kell használnod, illetve hogy milyen gáz szükségeltetik hozzá, így nagy segítségedre lehet munka előtt.

MIG huzal vásárlásakor az utolsó kérdés a huzal mennyisége és annak elhelyezése. Nyilvánvaló, hogy a hegesztőgéped típusától függ, hogy milyen huzalra lesz szükséged (egy kicsi, nem ipari célokra használt MIG gép sokkal kisebb huzalelőtolót használ). 

A MIG huzal "TIG vágott hosszúságban" is megvásárolható. Ahogyan azt a neve is sugallja, a három lábú szálakat TIG hegesztés során használják. Az átmérő méretét ebben az esetben normál TIG elektróda méretként adják meg, például 1/16 vagy 3/32.

Portöltéses huzal

A "töltéses" huzal használata lehetővé teszi, hogy a MIG hegesztő szén-dioxid vagy argon gáz nélkül hegesszen. Ennek az az oka, hogy a huzal olyan összetevőket tartalmaz, amelyek elvégzik a hegfürdő védelmét. Ez különösen akkor hasznos, ha a szabadban hegesztünk, mivel egy kis szellő már elegendő a sűrített gáz eloszlatásához. A folyamat hivatalosan porbeles fogyóelektródás ívhegesztés néven ismert.

A bevonatos elektródákhoz hasonlóan itt is maga a huzal biztosítja a védőgázt. Portöltéses huzal használatával magasabb áramerősségel (amperrel) és nagyobb átmérőjű huzallal dolgozhatunk, mint tömör huzal esetén. Az eljárást széles körben alkalmazzák kültéri szerkezeti hegesztéseknél. Ugyan a portöltéses huzal kicsit többe kerül, mint a tömör huzal, de a munka gyorsabb és szebb lesz vele.

A védő adalékanyagok ellenére a porbeles huzal elég vékony ahhoz, hogy egy MIG pisztolyba beleférjen. A bevonatos elektródás hegesztéshez képest töredéke lesz a salak mennyisége is. A portöltéses huzalt gyakran önvédő porbeles huzalnak is nevezik (ha nem használunk gázpalackot).

Örömteli módon ezeknek a huzaloknak a szabványai csak minimálisan térnek el a bevont elektródáétól. ER helyett egy E (az elektród) betűvel kezdődik az összes porbeles huzal. A tömör huzalhoz tartozó S helyett T (csőszerű, csöves) vagy C (kompozit) betűvel találkozhatunk. Az E70C-6 egy példa egy általános felhasználású portöltéses huzalra. Csak az első szám utal a szakítószilárdságra, megszorozza 10.000-el (MIG esetén ugye 1000-el szoroztunk). A második szám a hegesztés pozícióját jelöli. A nulla azt jelenti, hogy a huzal csak vízszintes vagy fekvő hegesztéshez használható.

Az építőiparban az egyik leggyakrabban használt porbeles huzal a Lincoln Electric Innershield 232, amely megfelel az AWS E71T-8 szabványnak. Az 1 számjegy azt jelenti, hogy a huzal minden helyzetben használható. A 8 jelzi az alacsony hidrogéntartalmot, ami emlékeztet az E7018 elektródára. Az NR-232 népszerű, mivel kémiai összetétele megfelel a szeizmikus igényeknek Kalifornia földrengéssel sújtott zónáiban is. A hátránya, hogy ezekkel a huzalokkal nehezebb dolgozni, mint a kisebb szilárdsággal rendezőkkel.

Védőgáz és porbeles huzal együttes használata

Védőgáz használata esetén a folyamatot védőgázas portöltéses hegesztés vagy duplán védett (mivel a portöltés és a védőgáz is védi a hegfürdőt) hegesztés néven is ismerhetjük. Íme egy bonyolultabb példa ilyen huzalra, az E71T-1C JH8:

E - elektróda

7 - szakítószilárdság font / négyzet hüvelykben (PSI), szorozva 10 000-vel; ebben az esetben 70 000 PSI. 

1 - Minden helyzetben hegeszthetünk vele

T - csöves kivitel

1 - Ez a huzal használhatósági specifikációja. A lehetőségek 1 és 14 között lehetnek. Az 1 itt azt jelzi, hogy a huzal rutilos bevonattalrendelkezik (ami azt jelenti, hogy a kémiai adalékok savasak). A rutil bevonatok jó hegeszthetőséget biztosítanak (alacsony fröccsenés, jó ívminőség és a hegfürdő szabályozása), de a mechanikai tulajdonságok nem tekinthetők annyira robusztusnak.

C - Ez a betű azt jelzi, hogy a huzal szén-dioxid védőgázt igényel. (M jelzi az argon / szén-dioxid gázkeveréket.)

JH8 - Ez az kód határozza meg a diffundálható hidrogén maximális mennyiségét, amelyet a huzal tartalmazhat. Ebben a példában kevesebb mint 8 ml hidrogén megengedett minden 100 g hegesztett fémnél. Minél alacsonyabb a szám, annál kevesebb hidrogén megengedhető a huzalban, és így alacsonyabb a hidrogén által kiváltott repedés esélye a hegesztésnél.

Mint láthatod, a megfelelő huzal kiválasztása sok tényezőtől függ, amit bizony idő lesz megtanulni. Jó ötlet először a leggyakoribb osztályozásra összpontosítani. Kezdő hegesztőként valószínűleg magad fogod megoldani a készletek feltöltését az üres huzalelőtolók feltöltését MIG gépek esetén. Ennek köszönhetően gyorsabban fogsz tudni huzalt vásárolni, és megelőzheted a helytelen tárolással járó többletköltségeket is. 

A TIG elektródák és a wolfram

TIG hegesztésnél a hegesztőív a munkadarab és a wolframelektróda között képződik. TIG hegesztés során sok mindenre kell ügyelnünk. Van egy védőgáz, általában az argon, amely átáramlik a hegesztőégőn. Az elektróda wolframból készül, egy rendkívül kemény acélból, amely ellenáll a magas hőnek. A hegesztett fémtől függően egy speciális összetevőt, ún. hozaganyagot is alkalmazni kell a stabil ív létrehozásához, amely elősegíti a szennyezetlen hegesztési végeredményt. 

Ha ez még nem volt elég, akkor a másik kezedben porbeles huzalt is foghatsz. Ez a három fogyóeszköz lesz az, amely TIG hegesztés során elhasználódnak és kicserélésre szorulnak.

Wolfrám elektródák

A hegesztéshez használt wolfrám technikailag nem fogyóeszköz, mivel nem porbeles huzalként szolgál. Egy sokat megélt hegesztő hosszú ideig dolgozhat egy wolfrám elektródával, egy kezdő azonban könnyen lehet, hogy hetente cserére szorul. Az elektródák különböző kiszerelésekben kaphatók, de a tizes csomag a legnépszerűbb. Ezek általában 18 vagy 7.5 cm hosszúak, amelyek a szabványos TIG pisztolyokhoz valók. Az elektródákat átmérő szerint is értékesítik, csakúgy, mint bevonatos elektródás hegesztésnél.

Ami a szokatlan a wolfrámnál, az az ötvözetek sokfélesége, és annak befolyása a teljesítményre. Annak érdekében, hogy ezeket meg lehessen különböztetni, színkódokat hoztak létre. A leggyakoribb jelölések:

• Zöld (WP): tiszta wolfrám: aluminium és könnyűfémek, ötvözetek hegesztésére alacsony áramerősség mellett. Jó ívstabilitás jellemzi.
• Piros (WTh20): Tórium-oxidos: drága és radioaktív fém. Legyél óvatos a csiszolásnál (viselj maszkot), tartsd a bőröd letakarva, ne érintsd meg a fémet, ha meleg!
• Szürke (WCe20): cérium-oxidos: általános célú felhasználásra, acélhoz és rozsdamentes acélhoz. Mivel olcsóbb és biztonságosabb, ezért gyakran használják a tóriumos wolfrám elektróda (piros) helyett
• Arany (WLa15): lantán-oxidos: szinte minden AWI eljáráshoz, acélhoz, alumíniumötvözetekhez, titánötvözethez, nikkelötvözethez, rézötvözethez, magnéziumötvözethez.

A "W" betű egyébként a wolframra utal. (A periódusos rendszerben a wolframot W betű jelöli.)

TIG portöltéses huzal

A TIG portöltéses huzalt a másik kezed fogja irányítani, miután az egyikkel a wolfrám elektródát fogod tartani. Ezek nagyjából 90 cm hosszúak, 1/16"-tól 1/4"átmérőig választhat közülük a hegesztő .Mivel ezek összetétele megegyezik a MIG hegesztésnél használtakkal, ugyanazokat a termékeket értékesítik TIG-hegesztéshez, csak más méretben.

Íme néhány szabványos huzal, amelyeket az AWS és az ASME kódok irányítanak, és amelyek megegyeznek a MIG huzalokkal:

Szénacél:

Az alábbiakban bemutatott termékosztályokat kis átmérőjű csövek, valamint fémlemezek hegesztésére használják. A tipikus AWS számok között szerepel az ER70S-2, az ER70S-6 és számos más ER70S-el kezdődő sorozat, különféle számokkal a végén.

Rozsdamentes acél:

Népszerű a rozsda- és korrózióállósága miatt. Az alapfémeket három közös kategóriába sorolják molekuláris szerkezetük alapján; ausztenites (például 302, 306, 308, 309), martenzites (például 410 és 416) és ferrites (409, 430). Ha nem vagy benne biztos, hogy pontosan milyen fémed van, a ferrites rozsdamentes acélok a mágneshez tapadnak, a többi pedig nem.

A huzalra és elektródára vonatkozó következő TIG / MIG osztályozások felhasználhatók fémlemezeknél és nagynyomású csöveknél.

ER308 és ER308L - Az egyik leggyakoribb hegesztő elektródák, ezt használják a 304-es rozsdamentes acél hegesztésére, amelyet széles körben használnak a gyártásban, csak úgy, mint a 200-as sorozatú és a többi 300-as sorozatú acélokat.

ER309 és ER309L - különböző fémek hegesztésére használják. Nagyobb hőkezelésre képes, és jó korrózióálló.

ER316 és ER316L - Általában használt nyomástartó edényhez, nyomásszabályózohoz, vegyi berendezésekhez és tengeri alkalmazásokhoz.

Az "L" betű az elektródában található extra alacsony széntartalomra utal (kevesebb, mint 0,8%), ami még inkább segít a korrózió megelőzésében. A fenti számok ugyan elég népszerűek, ám a mai rozsdamentes acélok száma rendkívül nagy. 

Alumínium:

TIG hegesztés során két szabványos elektródát használnak:

ER4043 - 6000-es sorozatú alumíniumötvözetek hegesztésére, a legtöbb ötvözetet beleértve. Ez jellemzően az autóipari alkatrészekre vonatkozik, például a hajtótengelyekre valamint a kerékpárvázakra.

ER5356 - Ez az alumínium-magnézium ötvözet öntött és kovácsolt alumíniumötvözetek hegesztésére jó. Általában 5000 vagy 6000 sorozatú alumíniumötvözetek hegesztéséhez javasolják.

Mint a többi hegesztésnél, itt is az alapfémtől, a hegesztőívtől, a fém vastagságától és hőkezelési tulajdonságaitól függ. Ha alaposan körül nézel, biztosan találni fogsz a célodnak megfelelő elektródát. Mielőtt elkezdenéd a hegesztést, mindenképpen győződj meg az elektróda áramtartományáról, a polaritásáról és minden egyéb specifikációjáról. 

Lánghegesztés és gázhegesztés elektródák

A lánghegesztés egy régi, klasszikus folyamat. Népszerű a fémművesek körében, főként színesfémek forrasztásához. A legtöbb esetben az acetilén-gázt oxigénnel kombinálják a magas hő előállításához. Az acetilén több hőt termel, mint más üzemanyagok, ám egyes hegesztők ehelyett propánt, propilént vagy más gázt használnak. Egyik alternatíva sem generál annyi hőt, mint az acetilén, de sokuk sokkal olcsóbb.

A lánghegesztő pálcákat általában 90 cm hosszúságban értékesítik, minimális szakítószilárdságuk 45 000 vagy 60 000 PSI. Általában vékony réz bevonattal rendelkeznek, és hat különböző átmérőben kaphatók (1.5mm, 2.4mm, 3.2mm, 4mm, 4.7mm és 6.3mm). Ezek nagyjából megegyeznek a lángvágáshoz használt hat égőszárral (a legtöbb készlet csak egy vagy két égőszárat tartalmaz).

Íme egy táblázat, amely összeegyezteti az égőszárat a fém vastagságával:

Természetesen ez nem egy kőbe vésett szabály. Ha csak egy vagy két égőszárad vagy egyetlen hegesztőpálcád van, akkor több lépésben, a láng növelésével vagy csökkentésével fejezheted be a munkát. Ezen túlmenően, új fémlemez vásárlásakor előfordulhat, hogy azonos szakaszokra bontva ki kell számolnod az átmérőjét (vagy csak mérd meg az anyag vastagságát tolómércével).
Ne feledd: minél nagyobb az égőszár, annál kisebb a fém vastagsága (a huzal átmérőknél éppen az ellenkezője van).

A szénacél hegesztőpálcák rézbevonattal vannak ellátva, hogy megakadályozzák a rozsdásodást és az oxidok felhalmozódását. Ezeknek a termékeknek az AWS besorolása meglehetősen egyszerű. A legtöbb hegesztőgép RG-45 vagy RG-60 pálcát használ. A jelölés ezt jelenti:

RG - Rod Gas (lángpálca)

45 - szakítószilárdság szorozva 10. 000-el = 45 000 PSI

Az RG-65 egy ritkábban használt, alacsony ötvözetű pálca, amelyet nyomástartó edények, tartályok és csövek nagy sebességű hegesztésére terveztek.

Forrasztás

Alumínium hegesztése vagy forrasztása lánghegesztő segítségével is lehetséges. Forrasztásnál az elektróda olvadáspontja sokkal alacsonyabb, mint nemesfémeknél, ezért az eljárást elsősorban színesfémeknél használják. A hegesztéstől eltérően forrasztásnál nem olvasztással jön létre az összekötendő alapanyagoknál a kötés, hanem az összeforrasztandó elemeknél alacsonyabb olvadáspontú fémet (ún. forraszanyagot) használnak az összekapcsoláshoz.

Az égőszár lángjának szabályozásával a lánghegesztést bármilyen folyamathoz tudod használni. Míg az acél olvadáspontja 1500, addig a rézé és az aranyé 1064, a sárgarézé 930, az alumíniumé 660, az ezüsté 960, az ólomé 327, az óné pedig 232 celsius fok. Ezért forraszanyag az ón és az ólom.

A varrat két oldalát folyasztószerrel (folyosítóanyaggal) kell bevonni forrasztás előtt. Ez segíti a kötés létrejöttét azáltal, hogy megtisztítja a fémet és megakadályozza az oxidok képződését, amelyek gátolnák a forrasztási folyamatot. Ennek a bevonatnak köszönhetően az olvadt forrasz a kapilláris erő hatására tölti ki a rést a forrasztandó felületek között.

Az alumínium forrasztó pálca kétféle változatban kapható: "csupasz" és bevonatos verzióban. Az előbbit főleg vékony lemezekhez, préselt idomokhoz, és sarokvarratokhoz használják. Utóbbi nem korrozív és nem nedvszívó, és a cső alakú pálca belsejében található a folyasztószer, így nem azt kell külön alkalmazni.

Védőgázok

Mind a lánghegesztésnél, mind pedig az ívhegesztésnél védőgázokat használnak, ellenkező esetben oxidáció lépne fel, amely lehetővé tenné a légbuborékok és más szennyeződések bejutását a varratba.

Itt vannak a leggyakrabban használt gázok, amelyeket a különböző hegesztési folyamatokban használnak:

Lánghegesztés: Oxigén és más gáz (acetilén, propán, propilén, földgáz, stb). Különböző keverékek vannak lángvágáshoz, mint például a MagneGas.

MIG hegesztés: szén-dioxid (CO2), argon, hélium vagy keverékek

TIG hegesztés: Argon

Hegesztőgép vagy lánghegesztő szett vásárlásakor általában a gázpalackok vásárlását külön kell elintézned. Ez lehetővé teszi a különböző méretek közötti választást, attól függően, hogy mennyi hegesztést tervezel. Az ipari üzletekben általában egy elosztót szerelnek fel, hogy ellenőrizzék a védőgázok áramlását a nagy palackokból a hegesztő berendezésig. Egy kisebb üzletben a kisebb tartályokat közvetlenül egy hegesztőgépre vagy az égőszárra csatlakoztatják.

A palackok újratöltése

Ha üres palackokat viszel engedéllyel rendelkező telepre, akkor már rögtön feltöltött gázpalackot kapsz kézhez cserébe. Következésképpen a forgalmazó kérheti a dokumentációd megtekintését, hogy megbizonyosodjon arról, hogy az üres palackok jó állapotban vannak-e, mielőtt elfogadnák azokat (ezt ne feledd, ha úgy döntesz, hogy használt palackot vásárolsz új helyett). Egyes forgalmazók felárat kérhetnek a palack újratöltéséért.

Nyomáscsökkentők, tömlők, tartályok és égőszárak csatlakozása

Néhány általános szabályt meg kell ismerned a védőgázokkal való munka megkezdése vagy a lánghegesztő és lángvágó készlet megvásárlása előtt.

Gáztömlők - lánghegesztésnél (és általában) piros és zöld tömlő létezik, utóbbi van az oxigénhez csatlakoztatva.

Reduktorok (nyomáscsökkentők) - Ezek a palack és a tömlő egyik vége között vannak összekötve. Két mérőeszköz található rajta. Az egyik azt mondja meg, hogy mennyire van tele a palack. Ez van közelebb a palackhoz. A második azt mondja meg, hogy mekkora nyomást gyakorol a palackból áramló gázra. Nyomásszabályozású reduktorra mindenképpen szükség van, hogy a gázmennyiséget adott nyomáson biztosítani tudjuk.

Amikor egy nyomásszabályozót a palackhoz csatlakoztatsz, soha ne forgasd el teljesen a fogantyút (óramutató járásával megegyező irányba). Ez indokolatlan nyomást hozna létre, amely károsíthatná a szabályozót. Minden nyomásértékhez megtalálható a megfelelő méretezésű PB-gázpalack nyomásszabályzó és szett.

Csatlakozók - Ezek a klasszikus külső és belső menetes ("apa" és "anya") rögzítőelemek a palackon, a tömlőn és az égőszár fogantyúján. A hibák elkerülésének érdekében a piros tömlő balmenetű (az óramutató járásával ellentétes irányban), a zöld tömlő pedig szabályos menettel van ellátva, azaz az óramutató járásával megegyező irányú. A szivárgás elkerülése érdekében mindkét esetben szükség lehet kissé meghúzni a csatlakozásokat egy állítható csavarkulccsal.
Soha ne használj olajat vagy zsírt (amely oxigénnel éghet), és soha ne használj szalagot a szoros tömítés eléréséhez.

Palackok - Ha nem használják, a palack tetejének védősapkával kell rendelkeznie. A fel nem használt gázpalackokat függőleges helyzetben kell tárolni, amennyiben lehetséges. Ha oldalukra fekteted őket, akkor felállítás után egy kicsit várni kell velük, mielőtt használnánk (pontos időért kérdezd meg a gázszolgáltatót). Ezt követően a balmenetű záróanyát villáskulccsal jobbra forgatva óvatosan lecsavarjuk. A záróanya helyére csavarjuk a nyomáscsökkentőt, a tömítőkarika szabályos helyezkedésére vigyázva.
A záróanya ütögetése veszélyes, ezért ne csináljuk!

Ha egy gázpalack használatban van (és még akkor is, ha nincsen), tartsd lánccal vagy más rögzítővel biztonságosan, hogy megakadályozd, hogy rakétaként kilőjje magát, ha a nyomásszabályozót leválasztják.

Az égőszár markolata - Gázhegesztésnél mind a visszacsapó szelepnek, mind pedig a visszaégésgátlónak a markolaton kell lennie. A visszacsapó szelep megakadályozza az oxigén és egyéb gázok keveredését a tömlőkben. A visszaégésgátló megakadályozza a láng továbbterjedését az elhelyezése mögötti vezetékszakaszon. Soha ne hegessz és vágj olyan égőszárral, amelynek nincsen helyén ez a két biztonsági szerkezet!

Gázszivárgás ellenőrzése - Miután mindent meghúztál, ne feledd ellenőrizni, hogy nem szivárog-e valahol a gáz. Ezt okozhatja egy szakadt tömlő, a hibás (vagy hiányzó) biztonsági szerkezet. Utóbbi esetben:

• Vizsgáld meg a nyomásszabályozó műszerét
• Figyelj a távozó gáz hangjára (süvítésére)
• Nedvesítsd meg a csatlakozásokat vízzel (nem olajjal) és próbálj buborékokat keresni, ugyanúgy, mint egy lapos bicikli keréknél.

Konklúzió

Köszönjük, hogy elolvastad ezt a mindenre kiterjedő útmutatónkat, amelyben szó volt a MIG/MAG hegesztésről, az AWI hegesztésről és a lánghegesztésről, a plazmavágásról és a levegős széníves faragásról, és az ezekhez kapcsolódó tartozékokról, biztonsági felszerelésekről és óvintézkedésekről. Cikkünkben a hegesztés alapjait ismertettük, így elsősorban otthoni barkácsolóknak és hobbi felhasználóknak szólt, akik érdeklődnek a téma iránt, de reméljük, hogy gyakorlott olvasóink is találnak benne érdekes vagy esetleg számukra ezidáig ismeretlen részeket.

A Szerszámdoboz Áruház kínálatában több, mint 500 hegesztéstechnikához tartozó termék közül választhatsz, köztük inverteres hegesztőkből, ívhegesztőkből, plazmavágókból, és varrattisztítókból. Ezenkívül tartozékok széles választékával várunk, beleértve az elektródákat és huzalokat, hegesztő- és plazmavágó pisztolyokat, fejpajzsokat és egyéb védőfelszereléseket, nyomáscsökkentőket. Természetesen a felhozatal részét képezik az Iweld gépekés tartozékok, a Mastroweld gépek és tartozékok, és Gys gépek és tartozékok is.

Tetszett, hasznos volt a cikk? Oszd meg véleményedet a hegesztési útmutatónkkal kapcsolatban, vagy írd meg, hogy Te mennyire vagy gyakorlott a hegesztésben, és milyen tippeket, praktikákat és ismereteket osztanál még meg a blogbejegyzésünkben leírtakon kívül!

<< VISSZA AZ ELŐZŐ OLDALRA!