Már bőven fut a tavasz (mondjuk lassan meleg is lehetne) és ahogy azt kell, fel is zúgtak a kaszások, kirajzottak az utcákra overallban, fejvédőben, arcvédőben, kezükben egy gyönyörű, ipari használatra termett narancssárga géppel. Bár sokan nem szeretik őket a nagy zaj, a szálló pollen/fű miatt, azonban rettentően hasznos tagjai a közösségnek, hiszen ettől lesznek szépek a parkok, terek, közterületek. Ebbe azonban most nem mennék bele jobban, nézzük inkább, mivel is vágnak neki a munkának, hiszen ez lenne cikkünk lényege.
Sokan ugyanis gyakran keverik a szegélynyírót és a fűkaszát, sőt, rengetegen abban sem biztosak, hogy mi az eltérés a kettő között.
A legnagyobb különbség a teherbírásukban és a funkciójukban adódik. A szegélynyírót a fűnyíró használata után, a nehezen elérhető helyeken használjuk, a megmaradt lágyszárúak nyírására, igazítására. Ehhez legtöbbször damilt, nagyon ritkán pengét használhatunk. Az, hogy használhatunk-e hozzá pengét, attól függ, hogy milyen a gép kialakítása: a hajlított szárú gépekben egy bowdennel oldják meg a meghajtás átvitelét az alsó dobhoz, így a gépünk nem lesz elég erős a penge kezeléséhez, ráadásul 99%, hogy gyárilag rá sem tudjuk szerelni a damildob helyére (a szigszalag sok mindenre jó, erre nem).
A képre kattintva elérhető mindhárom fajta: a fűkasza, a szegélynyíró és a bozótvágó is.
A másik változat az egyenes szárú, néha még damillal, de inkább pengével/tárcsával rendelkező FŰKASZA. A legnagyobb különbség tehát a kialakításban rejlik, valamint a teljesítményben. Az egyenes szárban a meghajtást egy merev tengely viszi a dobhoz, így sokkal könnyebben viszi a 3-4 ágú fűrészpengét. Ráadásul, hogy jól összezavarjalak, itt jön képbe a bozótvágó is. A benzines gépekre 35 cm3 hengerűrtartalom felett már 20-26 fogas fűrésztárcsát is tehetünk, ezekkel pedig akár a kisebb cserjék, vagy a fás szárú növények sem okozhatnak gondot.
Adunk néhány tippet, hogy pontosan azt válaszd, amelyikre szükséged lehet!
A megfelelő gép kiválasztásához szükség lesz két meglehetősen fontos információra: mire használjuk a gépet, és mennyit? Ezektől függően vehetünk hobbi, félprofi és ipari kategóriájú gépeket, melyek felépítésben, teljesítményben és funkciókban is eltérnek egymástól. Ráadásul fontos, hogy míg a hobbi és a fél-profi kategóriában a benzines mellett gyakran megtalálhatjuk az elektromos vagy az akkumulátoros verziót, addig profi, ipari használatra kizárólag benzines gépet tudunk venni. Ennek egyszerű oka, hogy a vezeték túl zavaró az ilyen jellegű munkához, míg az akkumulátor-technológiának egyelőre nincs olyan kedvező ár/érték aránya, hogy megérje azokat ipari felhasználásra használni.
Rengeteg gépet vehetünk otthoni, házkörüli alkalmazásra, főként lágyszárúak irtására, szegélynyírásra. Ezek a belépő kategóriás gépek már akár 10.270Ft-tól kaphatóak, akár elektromos, akár akkus kivitelt választunk. Remekül működnek, már a legolcsóbb gépekben is automata-damiladagolás működik, ráadásul márkától függően a teljesítményt és a vágásszélességet is könnyedén kiválaszthatjuk, minden egyes feladathoz külön gépe mindegyik általunk forgalmazott márkának (Husqvarna, Ryobi, AL-KO).
Míg otthoni, hobbi használatra (1-2 hetente egy kis igazítás a fűszegélyen) ritkán vásárolnak benzines gépet, a fél-profi és az ipari használatra már inkább ezeket érdemes venni. Itt azonban egy újabb választási lehetőség elé kerültünk: kétütemű vagy négyütemű?
Mindkét típusnak megvannak az előnyei és a hátrányai is, ez a táblázatban is jól látható. A kiválasztása tulajdonképpen ízlés kérdése, míg a kétütemű gépeknél fontos vigyázni a keverési arányra, addig a négyütemű gépeknél például drágább a karbantartás költsége. Fontos tudni azonban, hogy a kétféle típust kétféleképpen kell használni is: míg a kétütemű bírja a maximális fordulatszámon való folyamatosan terhelést (sőt, kifejezetten jót tesz neki), addig a négyütemű kiviteleknél érdemes ezt elkerülni (pont úgy, ahogy az autóinkat sem pörgetjük a maximumig).
Remélem, ezek a szempontok megkönnyítik a vásárlást, és pontosan olyan gépet sikerül választania, amelyik tökéletesen megfelel majd a feladathoz. Otthoni, alkalmankénti használatra mondjuk egy akkus/vezetékes Ryobit, fél-profi tevékenységre egy AL-KO benzines fűkaszát ajánlanám, míg ipari felhasználásra a Husqvarna egyik csúcsterméke lehet a tökéletes választás.
Megvan a gép. Ezzel azonban még messze nincs vége a teendőknek.
Bár a fűkasza/szegélyvágó/bozótvágó összeszerelése nem túl bonyolult (legrosszabb esetben a védőburkolatot, a kétkaros fogantyút és a késpengét kell felszerelni, összecsavarozni), több olyan felszerelés lehet, melyet érdemes beszerezni. Elektromos gépek esetén ez legalább a hosszabbítónál kezdődik, míg az akkus gépekhez nem árt egy akku, valamint egy töltő, ha csak alapgépet vásároltunk.
Benzines gépeknél természetesen a benzin és az olaj beszerzése lehet a fő feladat, hiszen ezek nélkül igencsak nehéz lesz beindítani az eszközt, ráadásul a kétütemű fűkaszák esetén figyelni kell a keverési arányra is, itt ugyanis gyártótól függően lehet 40:1 vagy 50:1 is, sőt, néha még ezektől eltérő adat is szerepelhet a használati leírásban. Ez rendkívül fontos adat, hiszen ettől függ, hogy a betöltött elegyet megfelelően használja-e fel a gép: túl sok olaj esetén a gép lefulladhat, túl nagy arányú benzin esetén pedig az olaj lesz kevés, így nem kap elég kenést a motor, ez pedig a kopóalkatrészek cseréjéhez fog vezetni. Sokkal hamarabb, mint azt bárki is szeretné...
Damil, kés, fűrésztárcsa?
Nézzük először a damilt, ezt használják a legtöbben, ráadásul ez fogy a leggyorsabban is.
Természetesen itt sem vásárolhatunk össze-vissza, minden típushoz csak bizonyos damilokat használhatunk: függ a damil átmérőjétől, formájától. Vannak kör (1.6-4.0mm) és négyzet (2.4-3.5mm) alakú damilok léteznek. Míg előbbi az általánosabb, olcsóbb, de gyengébb, addig utóbbi (mivel 4 éllel rendelkezik) jobban vágja füvet, azonban az anyaghasználat miatt természetesen drágább is. A következő táblázat alapján pedig könnyedén eldönthetjük, hogy melyik méret a megfelelő a mi gépünkhöz, valamint, hogy melyik alkalmazáshoz a legmegfelelőbb.
Fontos még a damildob. Ez lehet automata vagy koppintós. Előbbi a nevéből adódóan folyamatosan adagolja a damilt, míg utóbbi gombját lenyomva mindig egy egységnyi damilt tudunk kihúzni. Lényeges, hogy az adott damildobhoz mindig az adott, gyártó által megadott méretű, formájú damilt használjuk, hiszen a gép teljesítménye így marad megfelelő, ráadásul így biztosan nem használódik el túl korán. Én például jártam úgy, hogy a koppintós adagolású szegélynyírómnál 3 mp alatt daráltam le egy nem megfelelő típusú damilt, majd legalább fél percig nem vettem észre, hogy a gépem már nem is nyírja a füvet, mert nincs mivel...
Fém vágótárcsát 30 cm3-nél kisebb gépekre általában nem ajánlatos tenni. A háromágú, lágyszárúakhoz való vágótárcsa kevésbé terheli a gépet, mint a cserjékre való fűrészes tárcsa. Vágótárcsával történő munkához fém védőlemez használata szükséges. Vágótárcsával óvatosan használjuk a gépet, lassabban mozogjunk, ilyenkor ugyanis jobban terheljük a szöghajtást.
Természetesen profi használat esetén érdemes védőfelszerelést felvenni, a nagysebességű tárcsa könnyedén hozzánk vághat egy-egy követ, mely elég fájdalmas találkozás lesz. Érdemes arcvédőt, fülvédőt, munkavédelmi cipőt és overallt viselni, mely megvéd minket minden lehetséges behatástól. Munkavégzés közben, védőfelszerelés nélkül ne tartózkodjon senki a gép 10-15 méteres körzetében.
Rengeteg további információ lehet még fontos a fűkaszákhoz, ezeket a teljesség igénye nélkül próbáltam pontokba szedni:
A levegőszűrőt 10 üzemóránként - illetve ha olyan területen használjuk, hamarabb - tisztítsuk meg, szükség esetén cseréljük.
●Minden szöghajtással rendelkező fűkasza húsz üzemóránként zsír pótlást igényel a megfelelő furaton keresztül (erről bővebben az adott gép használati útmutatójában olvashatunk). Erre a célra kifejezetten szaküzletekben kapható szöghajtászsír az alkalmas. Tubusos kiszerelésűek, tehát nem kell egyéb eszközökkel vacakolni.
●Túl sok zsírt felesleges betölteni. A kenés hiánya túlzott kopáshoz, idő előtti cseréhez vezethet.
Kétütemű motor esetén, ha a motor nem indul, két esetre gondolhatunk: vagy benzin nincs, vagy szikra. Ilyenkor ellenőrizzük az üzemanyagszűrőt, hogy átjárható-e és szükség esetén cseréjük.
●Ha nincs szikra, a gyújtógyertyára vagy gyújtótekercsre gyanakodhatunk. Érdemes megjegyezni, hogy bizonyos géptípusoknál alig láthatóan kicsi a szikra.
●Hogy a damilfej mikor szorul cserére, az nagyban függ a használat mikéntjétől. Damilfejcserénél a leglényegesebb kérdés, hogy a szöghajtás vége csavaros vagy anyás - ez akár egy géptípuson belül is változhat - ennek megfelelően kell damilfejet vásárolnunk: anyást vagy csavarost.
Ahogy azt már megszokhattátok, kizárólag olyan termékekről írunk, melyeket Áruházunkban is megtalálhattok!
Lájkolj minket Facebookon is, hogy le ne maradj semmiről!
Amennyiben egyéb hálózati gépre van szüksége,
látogassa meg
oldalunkat!
Egyéb Akcióink
Legutolsó kommentek
Összes komment megtekintése