Szerszámokkal foglalkozunk, ezeket adjuk el, mutatjuk be, elemezzük, teszteljük. Ez gondolom nem új dolog. Azonban amíg csak távolról nézed eme gépeket, talán eszedbe sem jut, mennyire veszélyesek is lehetnek. Egy asztalosműhelyben vagy egy autószervizben rengeteg sérülés történhet a gépek nem megfelelő használatától. Sőt, akár akkor is bekövetkezhet a baj, ha mindent jól csináltunk.

 

Fűrész kezelésének helyes módja Sarokcsiszoló helyes használata

 

Éppen ezért próbálok meg egy hiánypótló bejegyzést összeírni a lehetséges veszélyekről, melyek a szerszámgépeink használata közben érhetnek. (Ezt majd kommentben kiegészíthetitek.) Persze érhetnek balesetek a műhelyben a szerszámok használata nélkül is (ráesik a lábadra egy első lökhárító vagy megbotlasz az ipari porszívó zsinórjában) ám ezeket most inkább nem venném ide, mert sose érnénk a végére. Éppen ezért csökkentem le a listát azokra a gépekre, melyeket mi is forgalmazunk.

 

Természetesen vannak alapszabályok, melyek minden hálózati és akkus gép használata előtt szinte kötelezőek! Remélem olyan jellegű dolgok egyértelműek, hogy ne fűrészeljük le karunkat és, hogy ne toljuk az ütvefúrót a sípcsontunkba. Ezek mellett azonban rengeteg olyan szabály van, melyet nem szabad elengedni a fülünk mellett, hanem igenis jobb betartani, ha növelni akarjuk a SAJÁT élettartamunkat! 

 

Faipari gépek

 

Van olyan asztalos ismerősöd, akinek egy-egy ujja, ujjperce hiányzik? Furcsa látvány... Igen, valószínűleg egy óvatlan mellétekintés, egy hirtelen mozdulat vagy egy nagyobb csomó a fában. Aztán kórház.

 

A faipari gépek között elsősorban a fűrészek jutnak eszünkbe, ám rendkívül veszélyes lehet egy egyengető gyalu vagy egy marógép is.

 

Körfűrész baleset    



A leggyakrabban talán a különböző méretű és típusú körfűrészeket használják. Egy hatalmas tárcsa, mely 3-5000-s percenkénti sebességgel forog. A kezünk nem okoz gondot egy ilyen gépnek. Azonban a fűrészelés mellett adódhat még egy veszélyforrás. Ez pedig a kirepülő forgács. A gép nagy nyomatékának és óriási sebességének köszönhetően a fűrészfogak közé beakadt kisebb-nagyobb forgácsokat (vagy akár a munkadarabot!) elemi erővel lövi a kezelője felé. A problémák elkerülése végett használjunk tolófát, főként az igazán vékony lécek megmunkálásánál is. Amennyiben olyan munkadarabunk van, mely nem illeszkedik a munkaasztalra (például egy vastagabb faág), próbáljuk inkább oldalról követni az eseményeket, ne álljunk a lerepülő elemek útjába.

 

A gyalunál szintén a nagy sebesség és a hatalmas erő lehet veszélyes. Rengeteg régebbi, összetákolt gyalut láttam már, és mindegyik igen hamar lekapta volna a kezelője kezét egy rosszabb pillanatban. Itt is komoly veszélyt okozhatnak a kirepülő részek! Pontosan tudom, milyen, mikor a 2,8 centis lécet kell 2 cm-re legyalulni, ám a gép kikap egy nagyobb csomót, és hozzá vágja! Sőt, a gyalunál van egy veszélyesebb helyzet is, melyet a régi gépeknél sokan tapasztaltak. Az, mikor a kések közé szorul be egy nagyobb fadarab, vagy egy csomó, emiatt a következő léc elakad. Igen, azt a kis éket ki kell onnan piszkálni, és ezt legtöbbször kézzel szokás, akkor is ha veszélyes. Ez azonban komolyan megbosszulhatja magát.

 

Bár idáig is a nagy sebesség okozta gondot, a maróknál azonban ennek a sokszorosa érvényesül! A komolyabb gépek fordulatszáma eléri a percenkénti 35ezret! Ennél a sebességnél iszonyú gyorsan eltűnik a munkadarabból a kívánt felesleg, azonban képzeljük el, mi történik, ha a szár megszorul, mi pedig csupán kézzel fogtuk a munkadarabot. Éppen ezért fontos a megfelelő rögzítés használata, illetve esetlegesen egy olyan gép választása, mely elakadás esetén oldja a szárat, így elkerülhetők az ilyen jellegű gondok.

 

Igaz, nem kimondottan faipari gép, de mivel mégiscsak fával dolgozik, így ide sorolnám... A láncfűrészes horror filmek óta talán ez az egyik legfélelmetesebb gép, melytől az emberek egyébként joggal félnek. Egy elvetemült gyilkos kezében elég komoly fegyver lehet. Elég megnézni, milyen sebességgel vágja el a fát egy erősebb, nagyobb gép. Pillanatok alatt. Persze a szakszerű használat esetén egy igazi kezesbárány, ám rendkívül oda kell figyelni rá. És itt sem csupán a kezünk levágása lehet a gond (sőt, mivel két kézzel fűrészelünk, a saját kezünket mindeközben elég nehéz levágni). Nagyobb balesetet okozhat egy rossz felé dőlő fa, egy farönk, ami a lábunkra esik, illetve a láncfűrész használata közben ránk tóduló törmelék. 

 

Láncfűrész

 

A láncfűrészek használatáról, és a megfelelő védelemről már írtam egy bejegyzést, olvasásához ide kattints

 

 

Sarokcsiszolók

Brutális sebesség, forró törmelék, szikrák. Mi kell még? A faipari gépekhez hasonló sérüléseket tud okozni, azonban itt egy plusz veszélyforrás is belép az egyenletbe: a forróság. A nagy sebességnek köszönhetően igen magas súrlódási hőt kapunk, mely felmelegíti a fémet, amin dolgozunk. Ez talán még nem okoz annyi sérülést, mint a leszakadó, felénk repülő törmelékek, szikrák és minden egyéb. Éppen ezért nagyon fontos a megfelelő védőszemüveg használata. 
És ezzel el is érkeztünk a védőfelszerelésekhez.

    Sarokcsiszoló

 

Védelem

 

Természetesen a védőszemüveg kötelező minden olyan feladathoz, ahol lerepülő törmelékek, szikrák lehetnek. Egyik legfontosabb érzékszervünk a szem, vigyázzunk rá. Persze a többi sem elhanyagolható. A fülvédő, füldugó használata szintén ajánlott, sőt, a műhelyekben, gyárakban sokszor kötelező a szemüveggel (és néhol a sisakkal) együtt. Ezek mellett fontos a megfelelő, hosszú szárú ruházat, illetve a csúszásmentes, acélbetétes bakancs viselete. Sokan hiszik, hogy nekik úgysem esik semmi a lábukra, fölösleges az a ronda és kényelmetlen cipő. Én is így voltam, amíg a gyárban rá nem tettek a lábamra egy féltonnás kalodát, tele alumíniummal. Szerencsére addigra már kötelezően kellett hordani, így szinte fel sem tűnt az eset.

 

Védelem Védelem VédelemVédelem

 

A kesztyű már egy kicsit érdekesebb kérdés... Van néhány alkalmazás, ahol nyilvánvalóan kötelező, mint a sarokcsiszolás, ám vannak olyan munkafeladatok, ahol viszont meglehetősen zavaró lehet a vastagabb kesztyű használata. (A vékony, szövet kesztyű meg sokszor semmit nem ér, ráadásul kicsúszik belőle a szerszám.) Azt tanácsolom, hogy mindenki vegye fontolóra, nagyon zavaró-e az a kesztyű. Megéri-e a testi épségünket kockáztatni, azért, hogy egy kicsivel kényelmesebb legyen a munkavégzés?

 

Fontos tudni!

 

Vannak persze alapvető dolgok melyre figyelni kell. Ilyen például, hogy mozgó, forgó gépet SOHA sem teszünk le semmilyen sík felületre úgy, hogy a forgó rész bármivel is érintkezik. Indítás előtt fontos, hogy mindig ellenőrizzük a gépeket, nem szorult-e bele valamilyen idegen tárgy, minden a helyén van-e. A kopó alkatrészeket megfelelő időközönként cseréljük, az elhasználódott tartozékok is komoly balesetet okozhatnak..

 

Vigyázzunk ujjainkra!    

 

A szakszerű használatot nem nehéz elsajátítani, sőt, általában a gépeken lévő kis jelzésekből, piktogramokból könnyű rájönni arra, hogy mit szabad és mit nem. Van azonban egy időtáv (általában 2-3 alkalom), ami után már sokan figyelmen kívül hagyják ezeket. Úgy érzik, hogy ők annyira profik, nincs is szükség arra a védőburokra vagy szemüvegre, illetve hogy egy 2x2 centis kockát is el tudnak vágni a körfűrésszel. Kézzel. Lehet, hogy sokan profik. Lehet, hogy 10-20-50 éve ezt csinálják, és még sosem történt semmi. Azonban ugyanúgy, ahogy egy profi autóversenyző is kisodródik a kanyarból, itt is elég egyet hibázni. Nem attól lesz igazi szakember valaki, hogy csak 7 ujja ép.

 

 

Nyilván rengeteg egyéb baleseti forrást rejtenek ezek a gépek, illetve sok egyéb géppel is foglalkozhattam volna... Amennyiben ötletetek, esetleg sztoritok van a cikkel kapcsolatban, nyugodtan írjátok meg a kommentekben! Később lehet, hogy cikket írok belőle...

 

 

Kövess minket Facebookon is!

 

 



Szerszámdoboz Áruház!

 

Amennyiben egyéb hálózati gépre van szüksége, látogassa meg oldalunkat!

 

Egyéb Akcióink

 

 

Milwaukee Akció - Metabo Akció - Leica Akció  -  Nilfisk-ALTO Akció