Metabo sarokcsiszolók

 

Itt egy eszköz... A hangja brutális... Akármit elvághatsz vele. Sőt, legendák szerint disznóvágás idején a kolbászt is ezzel szeletelik. És hogy melyik gép ez? Biztosan kitalálták már...


A flex (azaz a sarokcsiszoló). A szót rengetegen használják, azonban még ennél is többen nem is tudják, hogy pontosan mire jó is egy ilyen gép. Ráadásul biztos sokakban felsejlett már a kérdés, miért hívják flexnek, azt, ami egyébként sarokcsiszoló. És egyébként is, miért 'sarok' csiszoló, ha mindent lehet vele csiszolni, csak a (belső) sarkokat nem?

 

 

Előszöris tisztába tesszük a kifejezéseket, majd jöhet a használati útmutató!

 

Itt van tehát ez a gép, amivel lehet vágni, darabolni és csiszolni, akár durvább, akár finomabb felületeket. Mivel azonban egy vékonyabb-vastagabb kör alakú tárcsa dolgozik, így (belső) sarkokat nem igazán lehet velük csiszolni. Akkor miért hívják így? Az elnevezéssel az első csiszolókorongos gépektől (ún. egyenescsiszolóktól) próbálták megkülönböztetni a sarokcsiszolókat. Míg előbbinél a hajtómotor és a szerszám tengelye egybeesik, úgy a flexnél a munkatárcsa 90°-os szöget (sarkot, "vinklit") zár be a motor tengelyével. A magyar sarokcsiszoló kifejezés így a német eredetű "winkelschleifer" szóból ered.

 

És hogy akkor miért "flex"? Magyarországon az első ismert sarokcsiszoló gyártó az észak-vesztfáliai Steinheimből érkező Flex nevű német cég volt. Régebben, amikor a piac egy adott ágát sokszor uralta egy vállalat, gyakran azonosították a gyártó termékét annak a márkájával. (Legjobb példa erre a Stihl. Rengetegen hívják a mai napig az összes létező láncfűrészt csak simán Stihl-fűrésznek.) Így lett a Flex sarokcsiszolóból is csak simán: flex. Bár később rengeteg márka dobta piacra a saját csiszolóját, ennek ellenére is a köznyelvben ragadt ez a kifejezés.

 

 

Tehát nem sarkot csiszolunk vele. Akkor mire jó? 

 

A sarokcsiszoló egy rendkívül sokoldalú szerszámgép, ráadásul a mai modern technológia fejlődésével egyre több funkciót kapnak ezek az eszközök, így egyre több és több feladathoz használhatjuk őket. Sőt, sokkal több mindenre jó, mint amire általában használják őket. A szaküzletekben kínált széles tartozékkínálat is rendkívül megnöveli a lehetőséginket: a legkülönbözőbb fajtájú-, gyártmányú-, méretű-, anyagú-, felépítésű-, szerkezetű tárcsák, korongok, kefék, csiszolólapok kaphatók, vágási, darabolási, durva és finom csiszolási, polírozási feladatokhoz különböző fémek, műanyagok, építőanyagok megmunkálásához. Ezeket a tárcsákon különböző színek jelölik, így könnyebb felismerni őket: a kék szín fémvágásra, a piros fémcsiszolásra, a zöld szín pedig kő (tégla, cserép, csempe stb.) vágására alkalmas szerszámot jelöl.

 

Tárcsák 

 

A rengeteg lehetőség közül a kék és a piros korong a leginkább használt tartozék. Ezek átmérője és anyaga minden felhasználási célnál megegyezik, itt tárcsa vastagsága az, ami eltér. Vágásra a 2,5-3 mm-es, míg csiszolásra a 4-6 mm-es korongokat ajánlják a profi szakemberek. Az adatokat a tárcsákról, esetleg azok dobozáról, vagy az internetről is megtudhatjuk.

 

Egy általános jelölésen keresztül nézzük, mit mutatnak a megadott számok

180x6x22,2; 100m/s; max R.P.M. 14.000 f/min

 

Az első adat (itt 180) a tárcsaátmérőt mutatja, míg a második (6) annak vastagságát. A 22,2 pedig a furatátmérőre utal. Természetesen mindegyik milliméterben megadva. A negyedik szám a tárcsa maximális kerületi sebességét adja meg, míg az utolsó a maximális fordulatszámot. Ez utóbbi két adat a korong tartósságára szolgál. Amennyiben olyan gépünk van, mely képes meghaladni az adott sebességet, ne használjuk hozzá a tárcsát! (Fordulatszám-szabályzós gép esetén csak az alacsony fordulatszámon használjuk!)


A felelőtlen, és a nem rendeltetésszerű használat komoly balesetekhez vezethet!

 

 

A tárcsát rendkívül egyszerű felhelyezni, ha...

 

Ha olyan a gépünk. A tárcsacsere alapesetben ugyanis egy macerás dolog is lehet. A hagyományos, régebbi gépeknél két (alaptartozék) speciális szerszámot kellett használnunk: egyikkel elfordulás ellen rögzítjük a hajtótengelyt, a másikkal a tárcsarögzítő anyát lehet meghúzni. Ezek után következtek a gépek, ahol a hajtóműtengelyt a hajtómű házán lévő gombbal tudtuk rögzíteni. (Ebből következik, hogy azt forgás közben TILOS megnyomni.) Majd megérkeztek a legkorszerűbb gépek. És igen, könnyű kitalálni: itt már semmit sem kell csinálnunk. Szinte. Szerszámra nincs szükség, a rögzítőgomb benyomása után az anyát elég kézzel meghúzni, és már mehet is a munka. Ezt a legnagyobb gyártók természetesen mind-mind bevezették, a Milwaukee és az AEG FIXTEC-rendszernek hívja, míg pl. a Metabonál a "Quick" nevet adták a funkciónak, ezzel is utalva a tárcsacsere gyorsaságára.

 

FIXTEC Quick

 

 

A fogantyú szintén egy rendkívül fontos eleme a flexnek. Bár vannak egykezes és kétkezes gépek (150 mm tárcsaátmérőjű gépekig egykezes csiszolókról beszélhetünk, efölött pedig kétkezesről), gyakorlatilag mindegyiket két kézzel fogjuk, így elég fontos, hogy a fogantyút a lehető legkényelmesebben be tudjuk állítani. Többnyire a hajtóműház két oldalán helyezkednek el, de találkoztam már géppel, aminek a tetején volt, sőt, olyannal is, melynek félkörív alakú fogantyúja volt a ház körül. A fogantyúk és a pótfogantyúk fel -és átszerelése igen egyszerű, talán 1-1,5 percet vesz igénybe.


Ne feledjük! A szerelési, beállítási műveleteket MINDIG kihúzott vezetékkel vagy eltávolított akkumulátorral végezzük!

 

 

Maga a munkavégzés egyértelmű lehet, ám...

 

Egy veszélyes géppel dolgozunk, így rendkívül oda kell figyelni a használatra. Illetve a másik fontos, hogy megtaláljuk a feladathoz tökéletesen illő beállítást. Mint már említettük vannak kisebb és nagyobb gépek is, melyek teljesítménye és tudása között akár óriási különbségek is lehetnek!

 

Sarokcsiszoló munkavégzés közben 

 

A csiszológép egyik legjelentősebb jellemzője a fordulatszám. Minél magasabb fordulaton járatjuk a gépet, annál termelékenyebb a munka, azaz annál hamarabb csiszoljuk/vágjuk le a kívánt anyagot. Természetesen itt is van kivétel: a hőre érzékeny felületek (például festett felületek, műanyagok) megmunkálását nem ajánlott maximális fordulaton végezni, az ugyanis megolvadhat, ezzel tönkre téve magát az anyagot, sőt, ilyen esetben sokszor a tárcsa is mehet a kukába. Ennek kiküszöbölésére fejlesztették ki a fordulatszám-szabályzó funkciót, mellyel beállíthatjuk a maximális sebességet, ezáltal pedig minden alkalmazáshoz tökéletes lesz a sarokcsiszolónk.

 

Egy másik funkció is fontos lehet, főként a nagyobb teljesítményű gépeknél. Ez pedig a lágyindítás. Többen tudják, mire jó, aki nem az jól figyeljen, hátha akad olyan, aki régóta ezt kereste, csak nem tudta, hogy egyáltalán van ilyen! A lágy felfutást biztosító elektronika automatikusan szabályozza a fordulatszámot bekapcsolás után. Nem azonnal próbálja elérni a maximális sebességet, hanem fokozatosan emeli azt. Ezzel főként akkor járunk jól, ha olyan helyen dolgozunk, ahol a kismegszakító egyébként nem bírná el a teljesítményt, és lekapcsolná az egész áramkört. Magyarul levágná az áramot.

 

 Vágás    

 

Nem mindegy azonban, hogy mihez és hogyan használjuk a gépünket!

 

Ha megvan a megfelelő fordulatszám és a megfelelő tárcsa is, nekiállhatunk a munkának. Azonban fontos a megfelelő technika!

 

 

Csiszolás:

  Csiszolásnál (pl. hegesztési varratoknál) a csiszolókorong 30-40°-os ferdeségű megvezetése ajánlott. Így lesz a leghatékonyabb a munka. Amennyiben ennél kisebb szögben próbálunk dolgozni, a tárcsánk gyorsabban elhasználódik. Nagyobb felületű sík munkadarabok esetén csak a süllyesztett furatú vagy a legyezőlapos sarokcsiszolókkal tudunk dolgozni, ugyanis kizárólag ezek tehetők lapjával a csiszolandó anyagra. Domború felület esetén pedig a gumitárcsás fíber-lapokkal érjük el a legnagyobb hatást.
     

Vágás:

  A gépet kézben tartva kizárólag durva felületet tudunk létrehozni, így nem is lesz olyan pontos a végeredmény. A lehető legnagyobb precizitáshoz muszáj lesz egy állványba fognunk a gépet. Mindkét esetben érdemes visszafogni hatalmas erőnket és szinte kizárólag a gép súlyát használni a munkavégzéshez. Ellenkező esetben ugyanis hamar elkopik a tárcsa, illetve felhevül, ez pedig a gépünknek se tesz jót.

 

A sarokcsiszolók igen veszélyes szerszámok: a hihetetlen sebességgel száguldó tárcsa komoly sérüléseket tud okozni, míg a használat közben kirepülő forró hulladékanyag nagyon gyorsan meg tudja égetni az embert. Éppen ezért ajánlott a tartozékként kapott védőburkolat használata, ezen felül pedig kötelezően ajánlott védőkesztyűt és szemüveget is beszerezni. Új tárcsa felszerelése után pedig ajánlott a kb. 30mp-es próbajárat.

 

Természetesen a sarokcsiszolók között is van kevésbé jó minőségű, illetve profi gép. A nagy gyártók (Milwaukee, Metabo, AEG) kitűnő minőségi gépei rengeteg funkciót kaptak, ráadásul a legújabb technológiával mennek, így ezeket bátran ajánljuk a mindennapos használatra, profi szakemberek kezébe. Ezen felül vannak a középkategóriás gépek (Ryobi), melyekben esetleg kevesebb a felhasználót segítő újdonság, vagy éppen nem gyorscserélős a tárcsa, ám ennek ellenére remek kis csiszolók, ám inkább otthoni, ház körüli munkákhoz ajánlott. És természetesen mindenhol előfordulnak márka nélküli termékek, illetve silány minőségű, néhány ezer forintos sarokcsiszolók, melyek vásárlását és használatát lehetőleg kerüljük.

 

 

Természetesen a Szerszámdobozban is rengeteg sarokcsiszoló közül válogathatsz!

 

 

Akciós termékeink eléréséhez kattintson a gombra.

 

 


Lájkolj minket a Facebookon is, hogy le ne maradj a legújabb hírekről, akciókról!

 

 



Szerszámdoboz Áruház!

 

Amennyiben egyéb hálózati gépre van szüksége, látogassa meg oldalunkat!

 

Egyéb Akcióink

 

 

Milwaukee Akció  -  AEG Akció  -  Nilfisk-ALTO Akció - Ryobi Akció